Vihar Bruckban - kellemetlen meglepetés

Amikor hallottunk az augusztus eleji Nyugat-magyarországi viharról, a térségben lévő 3, addig kiváló kondícióban lévő Top20 kísérlet sorsa aggodalomra adott okot. A következő szemlék St. Kind-ben (Ausztria) és a Táplánszentkereszten megnyugtató eredménnyel jártak.

Táplánszentkereszten, ahol nem volt jég, az erős szél "segített" a szárerősség szelekcióban, St. Kind-ben viszont csak egy közepes erősségű jégverés volt, a levelek alapos meghasogatásán kívül az időjárás más szemmel látható kárt nem okozott. A brucki kísérletről a kivitelezőtől kapott fényképek alapjánerős szélkárra lehetett következtetni. Szeptember 13-án látogatást tettem a kísérletben, hogy saját magam is meggyőződjek a természeti "beavatkozás" következményei felől. A több cég kísérleteit magában foglaló terület parcellái közül több valóban erősen "összetört". A Top20 kísérletben egy hibrid kivételével (P0023) a szártörés nem volt számottevő. Mindössze néhány parcellán nagyobb csak a hiba, mint amit az enyhe molyfertőzés egyébként indokolhat. (A felvételezés folyamatban van.)

Meglepetést végül a várható termésszint okozott. A korábbi - június 15.-i - szemle, majd az azt követő beszámolók megfelelő állományfejlődésről szóltak, s inkább jó, mint közepes termést ígértek. Most, amikor már a kísérlet betakarítható állapotban van (az igazi koraiak szemnedvesség tartalma 20% alatti), nem mutatkozik nagyobb termés mint átlagosan 8 tonna hektáronként. Ez azért is rossz előjel, mert a hazaiakhoz viszonyítva jobbnak tűntek a feltételek. A talaj kiváló, az állomány kezdetektől fogva gyommentes volt, korai kártétel nem érte, a molyfertőzés gyenge, gyapottok bagolyleke, kukoricabogár imágó kártétel nem tapasztalható. Gombafertőzés a csöveken csak nyomokban fedezhető fel.

A stresszhatásra a hibidek a rájuk jellemző módon reagáltak. Úgy tűnk, hogy a szemsorszám alapvetően a genetikailag meghatározott értékeket vette fel, ami a kedvező kezdeti fejlődési szakaszra utal. A koraiaknál emegfigyelhető a teljes cső berakodás, tehát a virágzáskor és a szemfejlődés kezdetén még megfelelő volt az dőjárás. A FAO 300-as csoport végéhez, a 400-as és az 500-as csoporthoz tartozó hibridek egy része azonban már nem volt képes a cső felétől-, kétharmadától kinevelni a szemeket.

Az átfutó sztenderd (DKC4943) valamivel erősebbnek tűnik az átlagnál, s úgy tűnik, be fogja tölteni a helykijelölő szerepet mindegyik éréscsoportban. Általában 18 soros, egy sorban jellemzően 20-23 szem helyezkedik el (normális csőfejlődés mellett ennél a hibridnél ez az érték 30 körüli). A csőalap+csővégre 1.5-ös sorszorzó alkalmazható. Egy hektárra vetítve 65000 csővel és 320 g/1000 szem tömeggel lehet számolni (az ezerszem tömeg ennél a hibridnél jellemzően 350 feletti). Ezzel a megközelítéssel a sztenderd termés 9,5 tonnára várható. Egyik fő bizonytalansági tényező a számításban a csövek számának és méretének megítélése, mert a hibrid kezdeti fejlődése egyenetlen volt, és emiatt jelentős a növények egyedi produkciójában a szórás.

A környék kukoricásait tekintve a kísérlet agrotechnikai és érettségi állapota azokkal összahangban volt.

A fotók eredeti felvételek.

Képek

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!