Látogatási tapasztalatok.

Június végén és július hó folyamán több kísérletet is meglátogattam. A látogatások célja a folyamatos figyelemmel kísérésen és tájékozódáon túl a korábbi kifogásokkal kapcsolatos intézkedések eredményességének ellenőrzése volt. Ezúttal a Pacsán, Martonvásáron, Bulykeszen (Backi Maglic, Vajdaság), Gyulatanyán, Csárdaszálláson, Békéscsabán és Mezőhegyesen tett újabb látogatásokról számolok be.

A korábbi évekhez hasonlóan ismét megállapítható, hogy a kukorica az idő előre haladtával fejlődik és nől ugyan, de a kísérlet értéke az alapértékek tekintetében nem sokat változik, legalábbis nem javul. A nenm teljesen hibátlan kísérletekben mindig van elrejtve néhány "taposóakna" amely később, az időjárási körülmányek vagy kényszerű beavatkozások hatására működésbe lép. Az is nyilván való, hogy a hiányzó növények nem pótolják magukat, de az a felfogás is téves, hogy a később kelt és emiatt lemaradó növények majd "behozzák" a lemaradást. Az olyan parcellák, amelyeken a kelés nem eléggé egyenletesen történt (a növények kelési üteme nem egyedül a magminőségre jellemző ütemet mutatja) nem alkalmasak a többivel való összehasonlításra. Minthogy a Top20 kísérletek lényege az összehaonlítás (variancia analízisen alapuló értékelés), minden olyan tényező amely ezt lehetetlenné teszi, kizárja a parcellát az értékelésből. Iyen tényezők a kelési egyenletesség hibáján kívül a nem megfelelő tőszám, az egyneetlen tőeloszlás, a gyomosság, a kártevők elleni védekezés elmulasztása, a hiányos növénytáplálás, a talajegyenetlenség, a kísérleten belüli eltérő talajművelés, elővetemány, stb. A feltételesen megfelelő kísérletek esetében a feltételek olyan hiányosságok, amelyek pótlására van lehetőség (hiányzó szegélynél a szegélymég időbeni pótlása, a gyomfoltok megszüntetése, mielőtt súlyos kár következne be, stb). Amennyiben a pótlás megtörténik, akkor a kísérlet bekerülhet az elfogadottak közé. Amennyiben ez elmarad, a kísérlet nem felel meg a metodikai követelményeknek, tehát nem lesz értékelhető. A hiányosságoknak, hibáknak általában oka van, s nagyon hasznosnak tartjuk az okok gyors feltárását. A feltárás az alapja a kiküszöbölésnek vagy a jövőbeni elkövetés elkerülésének. Azonban azt el kell mondani, hogy a feltárás és az azt követő magyarázat nem változtat a tényen, tehát, ha a hiba lehetetlenné teszi a kísérlet értékelését, a magyarázat az alapállapotot nem változtatja meg. Rögzíteni kell azt is, hogy a vállalkozásban folytatott kísérletezés szolgáltatás. A vállalkozói szerződés értékelhető kísérletre vonatkozik. Az értékelhetőség megszűnéséről és a szerződéses kapcsolat rendezéséről a szerződések Vis Major rendelkezése  intézkedik. A Vis Major helyzet azonban nem tartalmazza a szakmai döntések körét. A szakmai döntések a terület kiválasztásánál kezdődnek, s valamennyi agrotechnikai, növényvédelmi, tápanyag gazdálkodási kérdésre vonatkoznak. Ezek a vállalkozó felelősségi körébe tartoznak.  A legfontosabb észrevételek:
Pacsa:
Az elszíneződés elmúlt, a kísérlet technikailag  nem rossz, de a viszonylag szegényes tápanyag ellátás a későbbiekben beleszólhat a kísérlet minőségének alakulásába. Például, ha egy hőség-periódus köszönt be, a már említett taposóakna a kísérlet "szétesésében", azaz a parcellák közötti különbségek szórásában és a növényzet idő előtti elöregedésében mutatkozik meg.
Backi Maglic: A
problémák halmozódtak. A késői vetés miatti elmaradt fejlődés, a nagy gyomnyomás miatti fejlődési egyenetlenség, a fejlett gyomok miatti elégtelen és itt-ott kárt is okozó kultivátorozási hatás rontotta a kísérlet megítélését. A kísérlet szerencséje lehet, hogy a kiadós esőzések egfelelő kondícióban tarthatják a növényállományt.
Martonvásár: 
A szintén késői vetés, kézi gyomirtás - amikor mindig van gyom a területen - mocskospajor, nem azonos elővetemény, szegélyvetés hiánya, rontotta a megítélést - megkérdőjelezi a használhatóságot. Különös kockázatot jelent egy hőségperiódus, amely az első ismétlést is tönkreteheti.
Gyulatanya:
Az elmaradt szegélyvetés pótlása megtörtént. Ha nem is nagy a szegélyben lévőnövények termete, tompítják a napsütés közvetlen hatását. A kísérlet gyommentes, a parcellák meg vannak jelölve.
Csárdaszállás:
Jóll fejlett növényállomány. Korábban egy vihar gyökérdőlést okozott. A dőlés mértékét felvételezik. Az adatok összevetése a mezőhegyesi szintén hasonló gyökérdőlés adataival, megerősített információt adhatnak a korai gyökérdőlésre való hajlamra. .
Békéscsaba:
Az általában kedvező tapasztalatok mellett (nem romlott a kísérlet helyzete az előző látogatás óta) érdekes jelenségre lettem figyelmes. Egyes, jól fattyasodó hibrideknél a fattyak kitörtek. A jelenséget közelebbről szemügyre véve megállapítottam, hogy mocskospajor lárva-fertőzés áll a jelenség hátterében. Az ok mindjárt világos volt: folyófűből (szulák, Convolvulus arvensis) elszórva, foltokban kialakult fertőzés látszott. Ezek a foltok csalogathatták oda a bagolylepkéket. A kísérletben jelentős molyfertőzés is tapasztalható.
Mezőhegyes:
Itt is gyökérdőlés tapasztalhatő, mint Csárdaszálláson. Szembetűnő a gyökérdőlés fajtafüggősége. A molyfertőzés erős, megfigyelhető a szár eltörése is..

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!