Pocok a kukoricában

A learatott táblákról a pockok oda vándorolnak, ahol tartalmasabb táplálékot, rágcsálnivalót és persze felvehető vizet találnak.

A múlt hónap közepén az AgReseach Kft. által Lippó melletti táblában beállított Top20 és Top20 Optimum kísérletek szemléje során arra lettem figyelmes, hogy a fattyasodásra hajlamos hibridek fattyhajtásai a földön hevernek. Azonnal az elmúlt évi békéscsabai kísérletben látottak jutottak eszembe, ahol szintén "ki voltak terítve" a fattyhajtások mert az utógyomosodás (apró szulák) következtében a vetési bagolylepke oda rakta a petéit és a kikelt lárvák, miután a gyomnövényeket levél alá permetezéssel elpusztították, beköltöztek a kukorica zsenge tőhajtásaiba. Lippón azonban szó sem volt utógyomosodásról, ezért kénytelen voltam lehajolni, hogy közelebbről vizsgáljam meg a kérdést. Megzavart, hogy valóban találtam néhány fattyat, amelyben volt mocskospajor rágására utaló nyom. Feltűnt, hogy mindegyik fekvő fattyat rágcsálék vesz körül. A kép jellemző volt: a "rágást végző szervezet" a hajtástő közelében lévő hajtáscsúcsot rágta ki, s a hajtáscsúcs eléréséhez szükséges rágást úgy végezte el, hogy az értéktelen szárrészt  rágcsálék formájában a tő körül hagyta. A kép emiatt rágcsáló jelenlétére utalt, aminek igazáról kevés utánjárással meg is győződtem - ha nem is sűrűn, de a kárkép kialakulásához elegendő számú pocoklyukra bukkantam. Később, augusztus ..-án hasonlót tapasztaltam az ekecsi (Szovákia, kivitelező: Agrotest) kísérletben. Itt a korábbi szárazság miatt összesen egy hibrid, a DKC5007 hozott említésre métó arányban fattyhajtásokat, amelyeket a pocok az előbb már ismertetett módon rendre földre fektetett. 
Nagy kérdés, mi lesz a továbbiakban? A hörcsöggel kapcsolatos tapasztalataink, miszerit felmászik a kukorica szárán és begyűjtési céllal lerágja a csutkáról a szemeket, vannak korábbról, s a szakirodalom is említi (Bodnár - Huzián,  Bp., 1979.), de a meziei pocok hasonló kártételéről nem találtam adatot. Elképzelhető, hogy a jelenlegi riadalom nem indokolt. A szakirodalom szerint a talajmunkák csak átmeneti zavart okoznak a populáció fejlődésében, ezért amit a szántás nélküli művelés rovására írnak-mondanak, nem tartom teljesen indokoltnak. Mi az ami a szántás előnye lehet? Közvetlenül elpusztíthatja a még önállóéletre nem képes egyedek egy részét. Az ekét követő madársereg - nyáron a gólya is, ősszel és télen a sirályok, varjak, éjszaka a róka, kóbormacska - jelentős pusztítást végezhetnek az állományban. Az azonban világosan látszik, hogy a gradáció kialakulását sem a szántás maga, sem a szántást kísérő "fogyasztói társadalom" nem képes megakadályozni, vagy lefékezni.  A pocokinváziónak a beltenyésztés, járványok és paraziták (lépfene, tífusz, rüh, tevek) vetnek véget. A védekezési kötelezettségről a 43/1968. MÉM sz. rendelet kimondta: "minden terület tulajdonosa (birtokosa, használója, kezelője) a mezei pocok megjelenését azonnal köteles az illetékes községi szkigazgatási szervnek bejelenteni". A védekezés vegyi formái mellett a hivatkozott rendelet előírja a hektáronkénti 2 db 2m magas T-fa kirakását is az ölyvek számára. A mai viszonyoknak megfelelően azt tartanám indokoltnak, hogy a területek használói és/vagy kezelői legyenek kötelesek évente legalább két alkalommal felmérni a pocokfertőzöttség helyzetét (erről jelentést küldeni), s szükség esetén beavatkozni.

Képek

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!