Kártevők, betegségek meleg,csapadékos, párás időben

A meleg, párás, csapadékos időjárás sem csak a kukorica termésképzésének kedvez, hanem a kukoricán és benne élő, élősködő, a termést minőségében és mennyiségében is befolyásoló, a termelő szempontjából károsító szervezetek felszaporodásának is.

Azt pontosan megjósolni, hogy az adott évjáratban az általunk ilyennek vagy olyannak mondott klimatikus viszonyok között végül is melyek lesznek a jellemző kártételek, aligha lehet. A jóslást, vagy a szakmailag helyesebb, de nem mndig értékesebb előrejelzést az nehezíti, hogy az egyes kártevő szervezetek és a kukorica közötti kapcsolat csak a legritkább esetben közvetlen, s mindegyik szervezetre az időjáráson kívül számos más tényező is hat. Az sem mindegy, hogy  egy adott időpontban az adott jelleg összetevői között  melyiknek mekkora a szerepe, egymás közt éppen hogyan oszlanak meg, s az egybeesés időben milyen szoros.

Vegyük példának a golyvásüszög okozta betegségeket. Az a kép él bennünk, hogy sebzéseken keresztül fertőz, leggyakrabban a száron, levélen és fattyúhajtásokon fordul elő, s ezért általában nem okoz jelentős terméskiesést. Tapasztaltuk azonban már azt is (pl.: 2002-ben), hogy egyes termőhelyeken (pl.:Kompolt, Jászboldogháza) járványszerűen lépett fel a kukorica csőtermésén és egyes fajtáknál akár 100%-os kiesést is okozott. A kukorica fajtakísérletekben (OMMI, Regisztrciós és Államilag Elismert  kisparcellás hibridkukorica kísérletei) úgy tűnt, hogy az egyes fajták érzékenysége között jelentős különbség adódik, hiszen egyes hibridek valóban 100%-ban megfertőződtek, míg mások alig, vagy egyáltalán nem. Az időjárás jellegét tekintve jó provokációs évnek lehetett ítélni ezt az évjáratot, hiszen két kísérletben ois nyílhatott volna lehetőség a betegségre való fogékonyság megállapítása tekintetében.. A bibekitolási és időjárási adatok összevetése után vált előttünk vilgossá, hogy a betegségtünetek felvételezési adatai és a redkívüli hőségnapokon előforduló kisebb esőzések előfordulása között meglehetősen szoros az összefüggés. Az egyes hibridek attól függően fertőződtek, hogy a bibék az adott esőzések idején éppen milyen fejlettségi állapotban voltak. Miért történhetett így? Tudjuk, hogy a bibefertőzéshez még fogékony, friss bibe, fertőző spóra, meleg és vízcsepp kell. Fertőző spóra volt, mert a hőségben és tartós szárazságban mindig volt por a levegőben és nyilván a növényeken is. Az előforduló egy-két milliméteres esők "melegvízűek" voltak, s a levegőt sem hűtötték le lényegesen. Így tehát az éppen a bibekitolás intenzív fázisában lévő hibridek fertőződtek súlyosan! (Az elemzést az OMMI - a NÉBIH elődje - kompolti Fajtakísérleti Állomásán végeztük el, ahol a bibekitolást 2 naponként vételezték fel, s a csapadékadatokat is pontosan rögzítették, így erre vonatkozóan megbízható adatok álltak rendelkezésre.)

A páldából látható, hogy a fertőzést sem a hőmérsékletből, sem a csapadékból, sem a bibekitolás állapotából önmagában nem lehet előrejelezni, csupán a fertőzési kockázat erősségére lehet belőlük következtetni. A fertőzés és a kár kialakulása csak akkor következik be, ha az említett 4 tényező együtt áll. Súlyos hiba lett volna tehát levonni következtetéseket fajták érzékenységére vagy ellenálló képességére csupán a kialakult kártétel felvételezése alapján, s figyelmen kívül hagyni a fertőzés kialakulásának körülményeit.

Várható állati kártevők és hatásuk:

Kukoricamoly:
Egy korábbi hírre visszautalva a kukoricamoly lepkéi már június elején repültek a Nyírségben és Békés megyében, július közepén igen erős (közel 100%-os fertőzst tapasztaltam Dél-Baranyában, de hasonlót  tapasztaltam Fejér megyében is. Jelenleg a (vélhetően) második nemzedék lepkéi egyre fokozódó ütemben repülnek - közvetlen tapasztalataim Fejér és Somogy megyéből vannak. A csapadékos idő miatt későbbre tolódó érésig ennek a nemzedéknek a hernyói még hozzájárulhatnak a fuzáriumos gombafertőződéshez.  A kukoricamoly a növény összefurkálásával önmagban is csökkenti a termést, de a közvetett kárral, a fuzrium gombákkal való fertőzés elősegítésével minőségi romlást idézhet elő, amely végső soron az áru értékesítésében jelenthet nehézségeket.
Kukoricabogár::
A gyökérkártételen túl vagyunk, szerencsére a csapadékos időjárásban gyorsabban regenerálódik a gyökér és van a felső talajrétegben is hozzáférhető tápanyag - már ahol adtak elegendőt. A bibekitolás idején még olyan táblákban is, ahol az elővetemény nem kukorica volt (pl.: Nak, Top20 kísérlet), de a környéken jelentősebb területen termesztenek kukoricát kukorica után, 3-4 imágó is volt egy csővégen, ami akár komoly termékenyülési zavart is okozhat. Csapadékos időben a gombafertőzések amúgy is könnyebben bekövetkezhetnek, így a kukoricabogár imágókártétele is hozzájárulhat egy erősebb csőpenész fellépéséhez.
Vetési bagolylepke:
Szakirodalmi utalások is vannak arra nézve, hogy a második nemzedék hernyói befúrnak a kukorica tövébe, azt kiodvasítják és a kukorica szél hatására kidőlhet. A jelenséggel korábban Tordason, a Fajtakísérleti Állomáson, majd 2007-ben Nagymegyer mellett az ott elvetett Top20 fajtakísérletben találkoztam. Mindkét esetben közrejátszhatott az határozott utógyomosodás. A kártétel elősegíti a talajon keresztüli fuzáriumfertőzést is.
Gyapottok bagolylepke hernyója:
Általános fertőzöttségi adataim nincsenek, de a károsítást megkezdte. A szerény fénycsapda fogás-eredmények ellenére a fénycsapda közelében május közepén vetett Spirit fajtájú csemegekukoricában mintegy 30%-os, főleg 1. lárvastádiumú hernyófertőzés tapasztalható. Károsítása nyomán lyen csapadékos időjárásban szinte garantálni lehet a csőpenész kialakulását takarmánykukoricában is.
Levéltetvek:
Ebben az esztendőben egészen korán megjelent a levéletetű a kukoricán, s július első felétől már több helyről kaptam jelzést erős jelenlétéről. Valóban, a fajtakísérletekben is mindenütt jellemző volt. Ugyanakkor megfigyeltem a katicabogarak (főleg hétpettyes és harlekin katicákat, de más kisebb fajokat), fátyolkákat is, amint táplálkoztak rajtuk. Én magam nem tudom eldönteni, hogy mely fajról van szó, hiszen a szakirodalöm mind a zselnicemeggy (Ropalosyphum padi), mind a zöld kukorica levéltetűt (Ropalosyphum maidis) felsorolja, megemlítik együttes előfordulásukat is. A Jermy Tibor - Balázs Klára (Bp., 1989.) Növényvédelmi Állattan Kézikönyve részletesen tárgyalja mindkettőt és megemlítik a szívogatással okozott terméscsökkentő hatásukat. Felvetik, de nem tartják bizonyítottnak a vírusbetegségek továbbvitelben betöltött szerepüket. Az amerikai szakirodalom megemlíti, hogy ritkán fordul elő meddőséget is okozó súlyos fertőzés, de vannak erre vonatkozó megfigyelések. Egyes helyeken megemlítik, hogy a hűvos csapadékos időjárásban összeomolhat a gradáció, jóllehet 2004-ben Eszterágpusztán (OMMI Fajtakísérleti Állomás) azt figyeltem meg, hogy a fertőzés folyamatosan nagyon erős volt, ugyanakkor a kukorica csíkos mozaik vírussal is több hibrid fertőződött. A fertőzések közötti összefüggést az akkori felfogás szerint természetesnek vettem, s nem vizsgáltam, hogy a hibridek között volt-e eltérés a levéltetű fertőtözségben. Az bizonyos, hogy a kifejezett vírusfertőzési tüneteket felmutató hibridek rokonságban voltak egymással, s egy szülői vonalra, vagy annak származékára voltak visszavezethetők.

Gombabetegségek:

Fuzáriumok:
A fuzáriumgombák egyaránt okozhatják a szártörés elnevezés alatt ismert jelenséget és a kukoricacső megbetegedését. Az idei esztendő könnyen lehet a "fuzáriumok éve", hiszen a meleg és a csapadékosság egyaránt elősegítik a kukorica fertőződését. Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy a sebzést okozó rovarkártevőknek híján lennénk! Erősen valószínűsíthető, hogy túlsúlyban az u.n. fehérpenészes csőbetegség lesz(F. graminearum, F. culmorum), hiszen ezt valószínűsíti a bibecsatornás behatolásnak kedvező gyakori, különösen a megtermékenyülés időszakát jellemző esőzés. A meleg a rózsaszín penészes fertőzés kifejlődését is támogatja (F. verticilloides), különös tekitnettel arra, hogy a kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke és a kukoricabogár imágója is folyamatosan károsít. Azt hiszem, hogy a továbbiakban főként az lesz a kérdés, hogy mekkora fertőzéseket kell regisztrálnunk, s csak remélhető, hogy a toxintartalom nem lesz nagyon magas. Mindenesetre "drága" betakarítás elé nézünk, mert a gombamérgek felszaporodását a terményben csak a nagyobb víztartalom melletti betakarítással és szárítással lehet megelőzni. Ahol eddig sem védekeztek az említett rovarok és gombabetegségek ellen, sok tennivaló már nincs. Ahol védekeztek, érdemes figyelni a főbb kártevők esetleges betelepedésére és megfontolni az újabb védekezést a kedvezőbb állapot fenntartása érdekében.
Aspergillus flavus:
Az elmúlt évek erősen aszályos és forró nyarainak velejárója volt. Két indok is szól amellett, hogy ebben az évben ne lépjen fel: nincs extrém forróság, és a talaj folyamatosan elég nedves ahhoz, hogy ne kerüljenek spórák a levegőbe.
Golyvásüszög:
Éppen amiatt, hogy a virágzás idején az ország nagyobb részén kellően nedves volt a talajfelszín, nem kell kiterjedt, súlyos fertőzéssel számolni. Csupán az emlékezet frissítése érdekében említem meg, hogy a kukoricacső megfeltőződését golyvásüszöggel elősegítheti a tápanyaghiány, és a tápanyaghiányra érzékeny hibridek számukra kedvezőtlen körülmények között erősebben fertőződnek. Minthogy a hibridek érzékenységéről általában nagyon keveset tudunk, az egyik legjobb védekezés a harmonikus tápanyag ellátás.
Korompenész:
Hacsak a további esőzések le nem mossák, szinte biztos, hogy a levéltetvek erős mézharmat termelése miatt sok "fekete" kukoricatábla lesz. Az Amerikai Egyesült Államokban 2012.-ben riadalmat okozott a kombájnokból felszálló sűrű fekete porfelhő, s az USDA megnyugtató nyilatkozatokat adott ki arra vonatkozóan, hogy a korompenész nem mérgező és nem vált ki allergiás tüneteket.
Egyéb gombabetegségek:
A szakirodalom számos további, a kukoricát meleg, csapadékos, párás időben megbetegítő gombabetegséget tárgyal. Meglepő, hogy a legtöbb szakcikk, szakkönyv nagy általánosságokban beszél ezekről a betegségekről. Általában - szerzőktől függetlenül - csak annyit melítenek meg, hogy "nem okoznak számottevő terméskiesést". Azt hiszem, a modern (értsd: versenyképes) növénytermesztő gondolkodásából egyre több ilyen fogalmat kell kigyomlálni, s inkább azon gondolkdni, mi okozza az "átlagos" és  a "kiváló" termések közötti különbségeket.. Abból, hogy az egyes betegségek közötti ökológiai igényeket is különbözőképpen ítélik meg a szerzők, arra kell következtetni, hogy az ismeretek inkább az irodalomból és megérzésekből, mintsem kísérletes tapasztalatból származnak. Két betegséget azért érdemesnek tartok a megemlítésre. Ezek jól elkülöníthetők, s esélyünk is van arra, hogy idén találkozzunk velük. Az egyik a Helminthosporium turcicum, amely a levegő nagy páratartalmához kisebb hőmérsékleti értékeket igényel. Ismertesek ehhez a gombához kötheő jelentős járványok, de tőlünk inkább nyugatra és északra. A rozsdabetegségek közül a cirokrozsdát (Puccínia sorghi) és a melegkedvelő Puccínia polysorát említem meg. Jóllehet, mindkettő gomba elterjedt az egész vlágon, az utóbbi kifejezetten a meleg és humid környezetet kedveli. 

Képmlelléklet: Gyapottok bagolylepke 1. stádiumú lárvája csemegekukoricán. A kép iPhone 5S típusú géppel készült. További képek bőséggel állnak rendelkezésre Galériánk megfelelő csoportjaiban

Képek

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!