Az agrometeorológiai mérések szerint a magyarországi talajok felsõ, 0-100 cm-es rétege általában 60-80%-ban telített nedvességgel. Ez azt jelenti, hogy talajaink nem rendelkeznek tartalék nedvességgel. A januári és februári jó idõt sokan kihasználták és elsimítóztak, vagy sekélyen elmunkálták a szántásokat. Van-e más tennivaló arra az esetre, ha tovább marad a szárazság, és a kukoricának ismét szenvednie kell az aszálytól? (Tudjuk, hogy 2000, 2001, 2002 és 2003 az utóbbi ötven év legszárazabb tenyészidõszakkal "megáldott" klimatikus évei voltak. Ez lesz az ötödik ilyen, ebben az évezredben?) Van a fajtának, mûtrágyának, vetésidõnek, és még más agrotechnikai intézkedéseknek is szerepe a szárazság hatásainak enyhítésében? Vannak a szárazságnak olyan kihatásai, amelyek más területrõl is elõsegítik a támadást? (Gyomosodás,betegségek, kórokozók, kártevõk) Össze lehet adni a tudást, hogy a végeredmény a vártnál kisebb kiesés legyen? Errõl szól ez a Vitatéma!