Időkép

Békés megyei helyzetkép

Back

Unyi Zsolt küldte be az alábbi híradást!

Helyzetkép Békés megyébõl
(Unyi Zsolt KWS Nemesítõ Állomás, Murony)
Igazolódni látszik, a globális felmelegedést kísérõ elõrejelzés, miszerint a Kárpát-medence éghajlati szélsõségeinek megnyilvánulásai gyakoribbá válnak és a kilengések fokozódnak.
Békés megye egyes helyiségeiben 2009. októberétõl a középhõmérsékleti értékek és havi csapadék mennyiségek az alábbiak szerint alakultak:
Közép hõmérséklet
X
XI
XII
I
II
III
IV
V
Békés
12,2
8,3
3,1
-0,6
0,1
7,3
12,1
16,8
Mezõberény
12,0
8,1
2,2
-0,7
2,1
6,5
11,7
16,6
Szarvas
11,6
7,6
2,1
-1,7
0,9
6,8
11,8
16,4
Gyomaendrõd
12,4
8,4
2,6
-0,7
2,1
7,6
13,0
19,2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átlag
12,1
8,1
2,5
-0,9
1,3
7,1
12,2
17,3
Dél Alföld Átlaga
11,5
8,0
2,5
-1,3
2,0
6,1
12,0
 16,0
Sok éves átlag (1925-2000)
11,1
5,2
0,5
-2,0
0,0
5,3
11,0
16,5
 
0,9
2,9
2,0
1,1
1,3
1,8
1,2
0,8

1. Táblázat: Havi középhõmérsékletek alakulása, Békés megye, 2009. okt. – 2010. jún.

Csapadék
X
XI
XII
I
II
III
IV
V
Békés
86,0
131,0
37,0
55,0
44,0
14,0
64,0
159,0
Mezõberény
67,0
104,0
35,0
14,0
36,0
10,0
45,0
107,0
Szarvas
56,0
87,0
32,0
24,0
59,0
24,0
62,0
145,0
Gyomaendrõd
77,0
129,0
63,0
63,0
65,0
21,0
92,0
123,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átlag
71,5
112,8
41,8
39,0
51,0
17,3
65,8
133,5
Dél Alföld átlaga
60,0
80,0
35,0
50,0
55,0
18,0
65,0
 150,0
Sok éves átlag (1975-2000)
43,0
49,0
40,0
30,0
32,0
31,0
44,0
59,0
 
28,5
63,8
1,8
9,0
19,0
-13,8
21,8
74,5
2. Táblázat: Havi csapadékösszegek alakulása, Békés megye, 2009. okt. – 2010. jún.
Ha a táblázatokra pillantunk, akkor rögtön szembe tûnik, hogy a havi csapadék összegek már tavaly õsztõl rendre meghaladták a sokéves átlagot. Ezt már a betakarításkor is tapasztalhattuk, de akkor még senki nem gondolta hogy a nagy szárazság után özönvíz szerû esõzésékre kell számítanunk.
A lehullott csapadékmennyiség 2010 júniusáig meghaladja a sokéves átlagot.
Ami érdekes, hogy a középhõmérsékleti értékek Április óta gyakorlatilag nem zuhant a kukorica optimális hõmérsékleti küszöbértéke alá (+10 Co), ami a táblákon is jól látható, mivel szembetûnõen kevesebb antociános elszínezõdést láthatunk az egyedeken a tavalyi évhez képest. Viszont az is megállapítható, hogy a kezdeti fejlõdés elég vontatottá vált, amiért a hõmérõ higanyszála tartósan nem közelítette meg a 20 – 22 Co-ot, így a talaj sem melegedett fel kellõképpen.

A szemlék során azt tapasztaltam, hogy nem látszanak lényeges különbségek az idõben elvégzett, és a rendkívüli csapadékos évjárat miatt késõbb elvetett állományok között.

Általános problémák, amelyekkel az ember találkozhat a termõföldeken:
A területre lehulló csapadék sorsa több féle lehet (beszivárog, elpárolog, elfolyik).A Békés megyei esõzésekrõl megállapítható volt , hogy inkább nagy intenzitással hullott le, így az nem tudott beszivárogni a talajba, és a felszínen elfolyt, aminek a következménye az lett, hogy a mélyebb részeken vízfoltok, tavak alakultak ki. Jelenleg 13 ezer ha mezõgazdasági terület áll víz alatt Békés megyében.
A nagy mennyiségû csapadék hatására a földek gyakran 100%-os vízkapacitásig telítõdtek, melynek hatására oxigén mentes környezet alakult ki. Ha ez az állapot szögcsíra,vagy korai csíra állapotban alakult ki akkor, annak egyenes következménye volt, hogy a növény befulladt.
Tapasztalataim szerint, a három leveles kukorica már képes elviselni ezeket a körülményeket,  de kérdés, hogy meddig? A fejlettebb állományokban relatív tápanyag hiányra utaló jeleket találunk ami a lelassult anyagcsere folyamatoknak is a következménye. Hiába töltötték fel megfelelõen a talajt talaj tápanyaggal, ha a növény oxigén hiányos környezetben, illetve viszonylag hûvösebb körülmények között nevelkedik.

Agrotechnikai szempontból a fõ problémát az okozza, hogy ki vagyunk szolgáltatva az idõjárás viszontagságainak. Számottevõ azoknak a területeknek az arány ahol a vetést be sem tudták fejezni. Elõrejelzések szerint 15 20 ezer hektár marad parlagon 2010-ben Békés megyében. Azokon a területeken, ahol nem tudták idõben elvégezni a növényvédelmi kezeléseket, ott a megerõsödõ gyom állomány miatt igen nagy bajban vannak a gazdák. Az is elmondható, hogy nem egyszer fordult elõ, hogy a növényvédelmi kezelést meg kellett ismételni, mert a munka elvégeztével „leszakadt az ég”, ezzel lemosva a kijutatott gyomirtószert is.

 

A másik probléma ami késõbbiekben felmerülhet, hogy a kukorica termesztésben használt gyomírtószerek 8-10-leveles állapotig fejtik ki megfelelõ hatásukat, de a kultivátorozás jelen állapot szerin egyenlõre szóba sem jöhet a kritikus területeken.

 

Nagy problémát eredményez még, hogy gyakorlatilag nincs olyan agrotechnikai megoldás amivel a vizet le lehetne vezetni a táblákról, mivel most mindenhol a „víz az úr”.

 

Azt mondják, hogy minden rosszban van valami jó is, és ha nyitott szemmel jár kell most az ember akkor sok érdekes dolgot láthat. Volt szerencsém, vagy szerencsétlenségem sok helyen látni, hogy a természet nemes egyszerûséggel visszahódította a saját területei, és újra megmutatja magát, hogyan is nézet ki 200-300 évvel a folyószabályozások elõtt!

Back

Comments

Only registered users are allowed to comment

  • Syngenta Kft
  • Jó Gazda Program®
  • SGS Hungária Kft.
  • Agro Napló
  • SGS Hungária
  • Mertcontrol Hungary KFT.