Kérdések a Kukorica Termésversennyel kapcsolatban

Back

Önmagában a tény, hogy kérdések merülnek fel a Kukorica Termésversennyel kapcsolatban, a növekvõ ismertséget jelenti. Természetesnek tartjuk, hogy igény van egy-egy kérdés megvitatására, hiszen a nézõpontok, az új szakmai és piaci jelenség szükségességének és hatásainak megítélése, a velük kapcsolatos információ mélysége változó. Úgy gondoltuk, érdemes az eddig felmerült gyakoribb és súlypontosabb kérdéseket sorra venni s megválaszolni annak érdekében, hogy a Termésversennyel kapcsolatos hiteles ismeretek terjedjenek, s a kevésbé megalapozottak háttérbe szoruljanak.

Valamikor volt már ilyen, s nem érte el a várt hatást, illetve hát akkor is születtek nagy eredmények, de gyakran mosolygást váltottak ki; miért felmelegíteni a levest?

Valóban, az 1970-es évek elején, az amerikai rendszerimporttal együtt ez a szintén amerikai gondolat is útjára indult hazánkban. Az alapgondolat és a tartalom is ugyanaz volt, mint ma: érjünk el minél nagyobb termést, s maga a rekord híre vigye tovább magával a sikerre vezetõ módszert!  Mind az akkori, s az azóta is fel-felbukkanó próbálkozások azért olvadtak szét, azért vesztették jelentõségüket, mert hiányos volt az import: kimaradt a csomagból (vagy benne volt, de nem csomagolták ki) az összehasonlítást lehetõvé tévõ egységes módszer és a hitelességet biztosító ellenõrzés. Hiába születtek szép eredmények, nem voltak kétségbe vonhatatlanok, nem voltak egymással összehasonlíthatók.
A válaszunk tehát az, hogy versenynek csak az olyan folyamatokat tekinthetjük, amelyek szabályozott és ellenõrzött körülmények között folynak! Az alapgondolat és a cél pedig ma is idõszerû. Azt, hogy ki miben fáradozik, demokratikus jogai alapján döntheti el. Minden olyan cselekményt, amelyre van kellõ érdeklõdés és fenntartható, érdemes folytatni. És még hozzátehetjük: a dolgok egy jelentõs része annak idején kimaradt a teremtésbõl, ma sem egyszerre születik, hanem fejlõdés eredménye. Ahhoz, hogy Magyarországon Kukorica Termésversenyt lehessen folytatni, társadalmi, politikai, technológiai és gazdasági fejlõdésen kellett keresztülmenni az agráriumnak is!

Miért nem egész üzemi táblás betakarítást alkalmazunk, és miért nem egész táblák eredményeit hasonlítjuk össze?

Mindjárt visszakérdezzük: mi az, hogy egész tábla? Milyen szakmai megfontolás alapján határozták meg? Egy bármilyen, nem feltétlen termelésszempontú rendezés következtében kialakult földdarabnak lehet-e egységes szempont szerint jellemezni egyes agrotechnikai és egyéb, a termesztés szempontjából meghatározó tulajdonságait? Egyáltalán, mekkora a „tábla”? Kettõ, öt-, tíz-, esetleg százhektáros, vagy még nagyobb? Beleszámít a forgó, az út (amit magunk, vagy a nemtörõdöm szomszéd taposott ki), a víznyomás, a kõ- és homokpad, a tereptárgyak, stb.? Ki és hogyan méri meg hitelesen? Ki vállalná az egész betakarítási folyamat ellenõrzését idõben, ha az akár három napig is eltart? Ki állná az ellenõrzés anyagi hátterét?
Válaszunk erre a kérdésre tehát az, hogy a versenyparcellának legalább akkorának kell lennie, amit már üzeminek tekinthetünk, biztosítható, hogy többé-kevésbé homogén, a különleges eljárások végrehajtása nem jelent sem kockázatot, sem elviselhetetlen terhet sem a kiíróra, sem a résztvevõre, a rá vonatkozó adatközlési kötelezettség nem jelent üzemi titoksértést. Egy korlátozott méretû versenyparcella esetében tervezhetõ a betakarítás ellenõrzése, tehát errõl az oldalról tekintve is megvalósítható!
És még egy nagyon fontos dolog, az elõzõ kérdésre is visszautalva: ha bárki bármikor bármekkora, általa elért terméseredményrõl számol be, tiszteletben tartjuk, kétségbe nem vonjuk, a gazda elvitathatatlan dicsõségének tekintjük, gratulálunk hozzá! Azonban, a Magyar Kukorica Klub Egyesület Kukorica Termésversenyében csak a Szabályzatnak mindenben megfelelõ eredményeket tanúsítjuk, hasonlítjuk össze és díjazzuk!

Miért nem üzemi technológiákat értékelünk?

Célunk nem az, hogy már bevált (vagy már elavult, de még mindig alkalmazott) üzemi technológiákat vizsgáljunk, hanem az, hogy kiváló, elterjesztésre alkalmas termesztési módszereket, technológiai elemeket tegyünk általánosan ismertté. Nézzünk (ellen)példákat: 1. A Budapesten sétálgató, kirakatot nézegetõ emberek sétálási sebességkülönbségét még senkinek sem jutott eszébe összehasonlítás tárgyává tenni, s mint sportteljesítményt díjazni. 2. Valószínûleg kisebb érdeklõdés övezné az angol telivérek számára indított rönkhúzó versenyt, és a baranyai hidegvérûek összevetését az Epsom Derbyn, mint az eredeti verziókat.
A válasz tehát egyszerû: elõre meghatározott szempontrendszer szerint a kiválóságot és elõremutatót keressük, nem a középszerût és célszerûtlent!

Miért hajhásszuk a termést és miért nem a gazdaságosságot tûzzük ki célul?

Elõre bocsátjuk: nem korlátozunk egyetlen versenyzõt sem abban, hogy az általa benevezett parcellán gazdaságossági szempontokat is érvényesítsen!
Egy versenynek számos célja lehet! Az autóversenyzésnek és a galoppnak a sebesség, a magasugrásnak a magasság, a palacsintaevõ versenyek az idõegység alatt elfogyasztott palacsinták száma jelenti a mércét, és sehol sem számítják ki a díjkiosztás elõtt, hogy a gyõzelemhez szükséges eggyel nagyobb kilométer/óra sebesség az autóversenyzõnek, egy többlet centi a magasugrónak, vagy egy plusz palacsinta, a palacsintaevõnek mennyibe került. Más dolog, hogy aztán megvizsgálják, hogyan lehet az eredmények elérésében közrejátszó technikai és módszertani fejlesztéseket a piaci célú gyártásba, egészségügybe, iskolai oktatásba stb. bevezetni Ehhez persze elõbb versenyzõvé kell válni, el kell érni az eredményt, és az egész folyamat iránt fel kell kelteni az érdeklõdést.
Válaszunk tehát az, hogy a termésverseny során, a meghirdetésnek megfelelõen kimagasló eredményekre szeretnénk ösztönözni, majd ezeket, részleteikkel együtt közreadni. Minthogy a gazdaságonként alkalmazott agrotechnika gazdaságról gazdaságra változik, különbözõek a termesztési feltételek, nem ugyanaz a felszereltség, nem vállaljuk (felelõtlenül) senki helyett egy sok megoldást felkínáló egyenlet eredményeinek helyszínre adaptálását! Viszont felajánljuk a már bizonyítottan bevált lehetõségek tárát, melyek segítségével a gazdaságosság is javítható – az adott körülményeknek megfelelõt majd kiválasztja a gazda!
(Megjegyezzük, hogy nagyobb valószínûséggel állíthatunk elõ nagy terméssel nagyobb jövedelmet, mint kisebb terméssel! Megállapításunkat már számos tapasztalat és statisztikai elemzés támasztotta alá! A Top20 kísérletek 2011-ik évi gazdasági versenyképesség-elemzése több mint 40 hibridre vonatkozó adata alapján például a termés és fedezeti összeg 0,8-as korrelációs együttható szintjén mutat pozitív összefüggést!)

Miért alkalmazzuk az u.n. „minden harmadik gépalj” módszert?

A módszer lényege, hogy a kijelölt legalább 5 hektáros területbõl elõször csak minden 3-ik gépalj kerül betakarításra. Ha az ezen a területen elért terméseredmény nem jelenti az elõre jelzetthez viszonyított termésszint kategória átugrását, s a becsült termésszinthez megkövetelt ellenõrzés jelen volt, az eredményt el lehet fogadni, a betakarítást befejezettnek lehet tekinteni. Amennyiben a terméseredmény a termésbecslés hibája miatt meghaladná a várt szintet, a következõ termésszintnek megfelelõ eredményt a megfelelõ szintû ellenõrzés biztosításával és a betakarítás megismétlésével igazolni lehet. (Ellenkezõ esetben a betakarítást érvénytelennek kell minõsíteni.)
Válaszunk tehát: azért, hogy azok a versenyzõk se essenek ki a versenybõl, akik véletlenül alábecsülték a termést. Van még egy nagyon lényeges szempont is: ezzel a módszerrel közel a felére lehet csökkenteni a betakarítási idõt, s fel lehet gyorsítani az ellenõrzés folyamatát. Az eddigi tapasztalataink kedvezõek és nem látjuk indokoltnak a változtatást.

Összefoglalva:

A Kukorica Termésverseny szabályzata, módszertana és a mindenkori meghirdetése nyilvánosak, tanulmányozhatók. Nyomtatásban is kiadjuk, honlapunkról is letölthetõk. A cél szigorú megtartása mellett a változtatásra, jobbításra nyitottak vagyunk. A kérdéseket, véleményeket és javaslatokat továbbra is várjuk, megköszönjük, és nem hagyjuk megválaszolatlanul!

Back

Comments

Only registered users are allowed to comment