Kukoricapiaci világkép, július

Jelentõsen módosította az USDA legutóbbi, júniusi elõrejelzéseit a világ 2012/2013-ra vonatkozó gabonatermését illetõen.

Bõvebbet ismét Benedek Szilveszter összefoglalójából tudhatunk meg. (Csatolt dokumentum.)

Nem lehet megkerülni, hogy ne reagáljunk a rádióban (Kossuth Rádió, Hajnaltáj, 2012. július 18.) elhangzott, a hazai gabonatermesztést bemutató helyzetelemzésre.

Nem vonjuk kétségbe, hogy a helyzet ténylegesen nagyon rossz. Az átlagosnál gyengébb a búzatermés (3,8 - 4 t/ha a hivatalos jelzések szerint, s asok éves átlag 4,5 körüli), de a kukoricára vonatkozó kilátások is a legrosszabb éveket idézik (3-4 t/ha között országosan, a sokéves átlag kb 6 t/ha).

A riportban elhangzott számok természetesen igazak is lehetnek (hiszen vannak gazdák, gazdaságok, ahol a gabonatermesztést közel 100%-os kár érte), ha nem az országos, hanem egyes térségek helyzetére vonatkoztatjuk õket.

Egy-egy ilyen szakmai jellegû tájékoztatás esetén célszerû lenne azt is bemutatni (legalább utalni rá), hogy milyen nagyok a különbségek ugyanabban a régióban gazda és gazda, termõtábla és termõtábla, eljárás és eljárás, termék és termék között. Ekkor még a legszomorúbb helyzetképek bemutatásának is látnánk hasznát.

Pontosítani pedig azért kell, mert erõsen félrevezetheti a közvéleményt a riportban (és az elõzetesekben is) elhangzott 30-35 %-osra becsült termésátlag adat. A számok azt mutatják, hogy a termés nem ennyi, hanem az átlagoshoz ennyi hiányzik, s a történelmi maximumoknak kb. a fele terem.

Az alábbiakban az AKI (szándékosan) régebbi (2000 - 2006) betakarítási jelentéseire alapozott adatok alapján mutatjuk be az országos termésátlagokra vonatkozó iránymutató számokat:

Év      Búza   Kukorica (t/ha)

2006.  4,12;    7,3
2005.  4,6;     7,69
2004.  5.1;     7,12
2003.  2,6;     4,0
2002.  3,52;   5,14
2001.  4,3;     6,31
2000.  3,64;   4,34

(Ezek a tendenciák azóta sem változtak, de valóban olyan érzetünk van, mintha a szélsõségek gyakoribbá és fokozottabbá válnának.) 

Az árakról: azt jó tudni, hogy felfelé kúsznak. Alakulásuk nem csak a hazai terméskilátásoktól függenek, hanem a fent bemutatott globális kitekintésû adatoktól is, de különösen nagy hatással vannak az európai és szomszédos országok-beli szintén szerény várakozások.

Mindannyian tudjuk, hogy tejet, tojást, húst nem lehet árakkal termelni és azt is, hogy az ár csak a szorzó és a szorzat nagyságát a szorzandó ugyanolyan súlllyal befolyásolja. Emiatt a termések alakulásának egyéb kihatásaira is rá kell mutatni, legalábbis végig kell azokat gondolni.

A közlések tartalmi korrektségére azért is vigyázni kell, nehogy félrevezessék a döntéshozókat, amikor az értékesítésrõl vagy beszerzéseikrõl hozzák döntésüket. Jó vagy rossz dönéseik erdõjébõl adódnak a nemzetgazdasági mutatók! A köznek szánt szavainkra különösen vigyázni kell, mert a közvélemény sem spontán alakul, hanem az õt ért hatásokat tükrözi vissza.

Ahogy azt a Kossuth Rádió önreklámjában gyakran halljuk, a szavaknak ereje van!

(A cikket felvezette, és a megjegyzést hozzáfûzte: Szieberth Dénes)

Back

Comments

Only registered users are allowed to comment