A kukorica, a szárazság, a hőség és az aszály 2. rész

Back

A talajművelés kifejezés átitatódott a talajon végzett kényszerű munkával, emberi (sokszor erőszakos) tevékenységgel. Ez valóban így is van, de önmagában nem sokat ér, ha nem összhangban ...

A kukorica, a szárazság, a hőség és az aszály

Összeállította: dr. Szieberth Dénes
 

2. Rész

Talajművelés, vetésidő, tőszám, tápanyag, növényvédelem, növény-egészségügy

A talajművelés

A talajművelés kifejezés átitatódott a talajon végzett kényszerű munkával, emberi (sokszor erőszakos) tevékenységgel. Ez valóban így is van, de önmagában nem sokat ér, ha nem összhangban történik azzal a meghatározhatatlan számú, különféle rendszertani egységekhez tartozó élő szervezettel, amely a munka dandárját végzi. A talajjal kapcsolatos beavatkozás tulajdonképpen feltételteremtés, vagy a feltételek újra rendezése, amelynek szem előtt kell tartani a talajélet adott talajtípusra jellemző, a talaj termékenységét szolgáló életközösségének fenntartását. Azt is be kell látni, hogy a termesztett növény sem kivétel ez alól a szabály alól, és csak akkor lehet sikeres a termesztési folyamat, ha a növényt nem belekényszerítjük egy közösségbe, hanem beleillesztjük, s mindent megteszünk, hogy be is fogadják! Klasszikus értelemben a talaj fizikai, kémiai és biológiai fázisait emlegetjük, de az élet szempontjából 3 állandó és mindig kölcsönhatásban lévő tényezőt ki kell emelni, mint a talajműveléshez kapcsolódó meghatározó elemeket. Ezek a víz, a levegő és a hőmérséklet. A talajban minden (fizikai, kémiai, biológiai) folyamat víz és levegő jelenlétében, az adott folyamat sebességét és lefolyását vezérlő hőmérsékleten zajlik.

Mulcs és takarónövény

Ezek az intézkedések a talaj védelmét szolgálják a víz- és szélerózióval szemben, de hatással vannak a talaj víz-, levegő- és hőháztartására is. A biológiai talajerő gazdálkodás legerőteljesebben ezekben a művelési rendszerekben érvényesül. Kezelésük nagy szakértelmet és megfelelő felszereltséget, kapacitást feltételez. A minimális, vagy zéró talajművelés egyben megköveteli az egyéb, közlekedéssel járó tömörítő hatások csökkentését. E téren jó eszköznek bizonyulnak a légi növényvédelemi alkalmazások drónokkal, s a művelőutas közlekedés a szállítási feladatok és nagy tömegű anyagok kijuttatása alkalmával. A kedvező hatások kihasználása és a kedvezőtlenek elkerülése érdekében döntő tényező az optimális időablakokon belüli művelés, amely relatív túlgépesítésben nyilvánulhat meg, és szorosabb tervezést és ellenőrzést igényel. Hosszabb távon problémát jelenthet a szedimentáció és a mélybe vezető csatornák kialakulása, fokozva a talajvíz szennyeződését. Magyarországon gondot okozhat a takarónövények alkalmazásánál, hogy a keléshez nem érkezik meg a csapadék, nem alakul ki igazi növénytakaró, amely ellátná az elvárt feladatot. További aggály kapcsolódhat a takarónövény vízhasználatához, amennyiben az időszakonként amúgy is kevés talajnedvesség párologtatásával tovább növeli a vízhiányt.

A vetésidő

A vetés dátumának kiválasztása a kitavaszodás időjárási kilengései miatt mindig kockázatokat hordoz magában, függetlenül a vetés tényleges dátumától.  A kockázat kiterjed az egész tenyészidőre, amelyből a legjobb döntéseket a vetést közvetlenül megelőző időszak alapján hozhatjuk, s a legjobb előrejelzéseket a vetést közvetlenül követő időszakra tehetünk. Tény, hogy a dátum előrehaladásával a talaj felmelegedésének valószínűsége nő, az esetleges átmeneti lehűlési periódusok rövidülnek, csökken a fagyveszély, de nő a kiszáradás veszélye, későbben érik a kukorica, nagyobb valószínűséggel szaladhat bele a virágzás egy hőségperiódusba.
Az adott évjárat hatással van a talaj- és léghőmérséklet időszakos változásainak jellegére és azok tartamára, így a talaj kezdeti tápanyag-szolgáltató képeségére, a növények tápanyag és vízfelvevő képességére, a vetőmag duzzadási, csírázási és kelési idejének hosszára, a nappali megvilágítás és a sötét periódusok hosszára és arányára, nem csak közvetlenül a kelés után, hanem az egész tenyészidő folyamán. Számos észszerűség és gazdasági megfontolás szól a kukorica korai (mind korábbi) vetése mellett, azonban figyelembe kell venni a hideg- és fagyérzékenységet és azt, hogy sohasem prognosztizálható kellő biztonsággal a virágzás körüli és az azt követő időszak időjárása. Tény, hogy a jól sikerült korai vetés hasznosítja a legtöbb téli, tavaszi és nyár-eleji csapadékot, s a korábbi betakarítással, kisebb víztartalommal szárítóra kerülő kukorica kezelése költségek megtakarítását teszi lehetővé.

A tőszám

A növénysűrűség tervezésénél Magyarországon elsősorba a kockázati megközelítés látszik észszerűnek. Azok a hibridek, amelyek a nálunk átlagosnak felfogható 65000 – 75000 tő/ha mellett, átlagos környezeti körülmények között nem képesek az átlagot meghaladó termést hozni, várhatóan nagyobb növényszám mellett sem lesznek a terméshozam szempontjából versenyképesek. (Attól még lehet speciális minőségi tulajdonságuk, betegségekkel szembeni ellenállóképességük, amelyek alapján indokolni lehet a termesztésüket.) A nagy termés titka, akárhonnan számoljuk, az egyedi produkcióban rejlik, mégpedig oly módon, hogy a sűrítés hatására a nagy termésre képes hibrideknek kisebb az egyedi stresszreakciója. Következésképp a sűrítés hatására kisebb ütemben csökken az egyedi produkció és a meddő tövek aránya. Kísérleteink (Top20) bizonyítják, hogy a hibridek között jelentős a reakció különbség, ezért egy-egy hibrid termőképességéről - stressz-körülmények között - többnyire csak kísérletekben szerzett tapasztalatok alapján lehet ismeretet szerezni.
A stresszreakciókat nem egy gén vezérli, s az anyagcsere folyamatokon túl a növény morfológiai tulajdonságainak is szerepe van a szélsőséges körülmények kezelésében (pl.: levélfelület nagysága, levélállás, epidermisz minősége, gyökértömeg és szerkezet, …stb.)
A tenyészidő időjárásának egyre kiszámíthatatlanabb lefolyása miatt a tőszámváltoztatással ajánlatos óvatosan bánni, különösen, ami a nagyobb sűrűségek irányában való elmozdulást illeti. Amint láttuk, nem csak a vízhiány, hanem a kukorica hőhatásra bekövetkező vízigény növekedése lehet az a tényező, amely az egységnyi területre elhelyezhető növényszámot korlátozza.

Tápanyag

Gyakran halljuk, hogy száraz körülmények között a kukorica termésére depresszív hatást gyakorol a nagyobb N adag. Elég logikusnak tűnik, ha meggondoljuk, hogy a N elsősorban a növekedést, következésképp az asszimilációs felületet növeli. Ebből az is következik, hogy a növény vízigénye nagyobb N műtrágya adagoknál még akkor is megnő, ha egyébként az ellátás szempontjából az arányok rendben lennének.

A napszakok

A reggelek általában hűvösebbek, kisebb, esetleg zéró a páranyomás különbség, emiatt a termelés még nem indul meg. A délelőtt folyamán, amikor még nem lendül a hőmérséklet a 30°C feletti tartományba, intenzív az asszimilációs tevékenység. A délutánra beálló 30°C feletti hőmérséklet már kikényszerítheti a sztómák bezáródását, és az asszimiláció leáll. Igaz, hogy a kukorica, a C3 asszimilációs típusú növényekkel ellentétben nem vált át ilyenkor fotorespirációra, de új terméket nem állít elő. Minthogy ezt a jelenséget nem érzékeljük, néha a termés betakarítása során csalódáshoz vezet.
Növényvédelem, gyomok, állati kártevők, gombabetegségek
A vízzel való gazdálkodás egyik alapvető eleme a kukorica egészségének megőrzése és a vízért folytatott versenyben a feltétlen elsőség biztosítása.

Gyomosodás

Bizonyított, hogy a kukorica fejlődésének korai szakaszában fellépő gyomosodás terméskieséshez vezet. A veszteség legfőbb oka a vízveszteség, alkalmasint a talaj kiszárítása. Ebből a szempontból a preemergens és a korai poszt kezelések előnyösebbek. (A még fejlődésük kezdetén lévő gyomok viszonylag kevés tápanyagot vesznek fel, amelyet a tenyészidő során akár vissza is nyerhet a kukorica.) A poszt és különösen a késői poszt kezelések esetében a fejlettebb gyomok által már számottevő párologtatás és árnyékolás is rontja a képletet, amelyhez hozzá kell adni a legtöbb gyomirtó szer különböző mértékű fitotoxikus hatását. Számos gyomirtó szer, ha kisebb mértékben is, de hatással van a kukorica anyagcsere folyamataira (hormonok, enzimek működését befolyásolva). Ezek akár meg is jelenhetnek kezdeti növekedési torzulásokban, de végig is kísérhetik a kukoricát, élete során. (Különösen, de nem kizárólag az általában olcsóbb, ezért kedveltebb hormonhatású szerek és kombinációik tartoznak ebbe a körbe.) A gyomirtó szerek felhasználásának általában nem túl bő fejlődési és hőmérsékleti időkapui vannak, amelyeket be kell tartani.

Rovarkártevők, gombabetegségek

Az aszályos évek általában is kedveznek a rovarkártevők és egyes gombabetegségek felszaporodásának, fertőzésének. Amíg a nedves években a rovarkártevők felszaporodását a csapadékkosság és a kedvezőtlenebb hőmérséklet fékezi azáltal, hogy a fiatal generációkat betegségek tizedelik és kitolódik a gradációk kifejlődéséhez szükséges idő, száraz évjáratokban ezek a fékek nem működnek. Szárazságban viszont az amúgy is kevesebből a veszteségek aránya nagyobb. A közvetlen károsodások mellett ki kell emelni a toxikus gombabetegségek okozta kiemelt kockázatot. A toxinszennyezettség társadalmi megítélése a kimutathatóság fejlődésével és az emberi-állati egészségre gyakorolt hatások feltárásával változott. Az elutasítottság hovatovább oda vezet, hogy a meghatározott szennyezettségi fokokat elérő tételek a termelő nyakán maradhatnak.
 

Időablakok és harmonizáció

A növénytermesztés eredményességének, a technológai lépések hatékonyságának és egyes kultúrákra nézve a termesztés fenntarthatóságának egyre inkább kulcskérdése lesz az optimális időszakok helyes meghatározása, az egyidejűségek kihasználásának foka és az ütközések elkerülése. A digitális megoldások fejlődésének hatvány-léptékű fejlődése áttörést hozhat ezen a területen. Természetesen a fejlődés máris jelentős a koordinátákra bontott, dátumhoz, vagy akár napszakhoz nem kötődő döntési területeken. Ilyenek például a műtrágyázási, műveleti talajjavítási zónatérképek. Az egyes műveletek végrehajtásának időpontját azonban még jórészt „humán alapú”, sok vélt elemmel, a kapacitások jó/kevésbe jó felmérésével terhelt, egyúttal a döntési alkalmassági és rátermettségi szint fokától is függő döntési rendszerek határozzák meg. Várható, hogy a mesterséges intelligenciára alapozó, a GIS, az IoT, és a szenzortechnológia eredményeit felhasználó technológiai fejlesztések e téren is előrehaladást érnek el, feltéve, ha az időjárás-előrejelzés, a biológiai anyagok tulajdonságaihoz (érzékenységek, fogékonyságok, stressz reakciók, …stb.) kapcsolódó kutatások eredménye és az ugyanezekhez kapcsolódó átláthatóság hasonlóan fejlődik és rendelkezésre áll.

Összefoglalva

Általánosan elfogadjuk, hogy klímánk egy felmelegedési szakaszban van. A folyamat nálunk egyes termények, így a kukoricatermesztés kockázatát is növelik. A kockázat növekedése nem csak a termelés bizonytalanságában, hanem a versenyhelyzet romlásában is megmutatkozik. Nem vagyunk jelentéktelenek, de sem globálisan, sem az EU-ban nem vagyunk meghatározók, így el kell viselnünk a rajtunk kívüli helyzetek által befolyásolt ár-alakulást.
Az is kétségtelen, hogy a termelés eredményességét, ezzel együtt gazdaságosságát a jelenlegi, még sok megszokásra alapozott technológiai és marketing elem javításával fokozhatjuk. Az egyik terület, a modern módszerek, különösen a precíziós elemek rendszerbe foglalása és segítségükkel a legjobb gyakorlat követése, a másik a minőség biztosítása.
Személyes meggyőződésem az is, hogy az eddigre már történelminek bizonyult (de még fel nem ismert) hiba, a mezőgazdasági önszerveződés elmulasztásának kijavítása vezethet eredményre. A gazdaságossági okok (pl.: kapacitások jobb kihasználása), környezetvédelmi elvárások teljesítése és a térségi intézkedések hatékonyabb érvényre juttatása (pl.: területrendezés, epidémiák kialakulása elleni intézkedések) sürgetően mutatnak abba az irányba, hogy a gazdák jobb tervezés mellett, megalapozottabb döntésekkel nézhessenek szembe a növekvő kihívásokkal.
Még azt is hangsúlyozom, a mezőgazdák által büszkén emlegetett, az élelmiszer-ellátásban vállalt szerepére hivatkozva, hogy a mezőgazdasági termelés nem magánügy, hanem a társadalom által erősen támogatott, a piac által korlátozottan vezérelt megélhetési tevékenység!
∞∞∞
A 3. részben a hozzászólásokat, kiegészítéseket, pro- és kontra megjegyzéseket, érveket és ellenérveket szeretném közölni!

Back

Comments

Only registered users are allowed to comment