Top20, a fajtakísérletek betakarításáról

Back

„Ha egyszer egy kombájn elindul!” – összetörik! Ez mindig így volt! „Anno”, azért indultunk el az aratással, vetéssel, …stb. néhány nappal a tervezett előtt, hogy az indulás napján már dolgozhassunk, s ne javítgassunk. Valóban bosszantó, ha az aranyosan ...

...ragyogó Nap (idén bővelkedtünk benne) béna eszközre tekint, s az eső a már kijavítottat kényszeríti állásra. De hát az élet ilyen, s ha nem ilyen lenne, akkor most több kísérlet betakarításáról adhatnánk számot! Így viszont több tapasztalatot szerzünk arról, hogy az egyébként kiváló hibridek szára miként bírja az őszi szeleket, melyiken nem terjednek tovább a csőpenész gombák, azaz, miként dolgozik együtt az aszálytűrés az egyéb jó tulajdonságokkal. Na persze, a hibridek teljesítményeinek taglalásába még nem megyünk bele, az elmélyültebb munkát igényel. Azonban úgy gondoljuk, hogy a kísérleti „sokaság” átlagát jelentősen nem mozgatja meg, ha egy-egy tag pozíciója valamelyest változik az adtok ellenőrzése után. Nem kell hangsúlyozni, hogy a legnagyobb különbségeket az időjárás számlájára írhatjuk, de az elemzések így arra is rámutatnak, hogy a talajnak, a hibridnek, az alkalmazott agrotechnikának és a növényvédelem minőségének is fontos szerepe van az időjárási hatások fokozásában vagy mérséklésében.

Több éves kísérleti és gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva jutottunk el arra a meggyőződésre, hogy a termőhely-agrotechnika-hibrid komplexum értékelését nem lehet általánosságokban megfogalmazott véleményekre alapozni. Le kell tenni sarokköveket, amelyek viszonyítási alapot nyújtanak a termésalakító tényezők befolyásának – erre lehetőség nyílik – számszerűsítéséhez.
Kezdeményezésünk e területen nem új, hiszen, amint azt a témával foglalkozó bőséges szakirodalom bizonyítja, sokan megpróbálkoztak már vele. Amit mi ajánlunk, az egy bármely gazdaság bármely termőtáblájára alkalmazható mátrix, amely megkönnyíti és mederbe terelheti a terméselemzés során felmerülő pro-k és kontrák sorba állítását a jövő tervezése érdekében.
Az általánosan elterjedt földrajzi szemléletű értékelési mód a globális felmelegedés miatt gyorsan változó és „ugráló” klíma miatt már nem sokat mond a terméspotenciálról. Emiatt a távolságokat nem földrajzi értelemben fogalmazzuk meg, hanem a fajtakísérleti eredmények által mutatott különbségekben. Ebben az esetben a kísérleti helyet ért stresszhatás mértéke lesz a hibrid teljesítményének a mércéje is. Ilyen alapon már könnyebb kimérni az időjárás, az agrotechnika, a növényvédelem, a tápanyag gazdálkodás és más faktorok hatását, s rámutatni a különböző hibridek speciális tulajdonságaira, s a tulajdonságok megnyilvánulásának stabilitására.

A teljes cikket a mellékletben közöljük.

Képek

These files can be downloaded

• Top20_Betakarítási_Jelentés_2024_I

Back

Comments

Only registered users are allowed to comment