A korai vetésrõl

Vissza

Magyarországon Szent György nap hetét tartják legkedvezõbbnek a kukorica vetésére. A hagyomány azért alakult így, mert a korábbi vetéseknél a nyirkosság és hideg, a késõbbieknél a talaj kiszáradása és a korai fejlõdési szakaszban elõforduló forróság jelentettek fokozott kockázatot.

Kísérleti eredmények bizonyítják, hogy ha az április eleje-közepe nem túlzottan csapadékos, hideg, a korai vetésnek (április második dekádjának kezdetétõl) inkább elõnyös, mint hátrányos hatásai vannak. (A 18. század végén Pethe Ferenc március végi vetést ajánlott!) A globális klímaátalakulás egyik következménye,hogy hazánk idõjárása inkább a mediterrán vidékeken megszokotthoz kezd hasonlítani. A folyamat helyi megnyilvánulásaihoz azonban hozzátartozik, hogy a kilengések is nagyobbak lehetnek. Így is fogalmazhatnánk: a trendek globálisak, de a megnyilvánulások helyiek. A korai tavasz 2008.-ban is lehetõséget adott arra, hogy az ország számos területén április elsõ dekádjában elkezdjék, vagy elõre haladjanak a vetéssel. Nem szabad azonban szem elõl téveszteni, hogy a korai vetés egyik legnagyobb veszedelme a vontatott kelés. A túl mélyre vetett, esetleg a hidegtûrést illetõen sem jeleskedõ vetõmag a kiváló laboratóriumi csíraképesség ellenére hiányosan kelhet, késõbbi fejlõdése során is hátrányt szenvedhet. Élettani okokon túl a hosszan tartó felázott mag-, s a tartós csíra állapot során számos, egyébként nálunk nem jellemzõ betegség és kártevõ áldozatául eshet a nõvények nagy része, vagy egésze. Különös gondot fordítsunk minden olyan tényezõre, amely a gyors kelést biztosítja, s a károsodásoknak elejét veszi! A fajták reakciója is különbözõ. Korai vetésre csak azokat használjuk, amelyeket erre a nemesítõ kifejezetten ajánl! Vegyük azt is figyelembe, hogy a korai vetésbõl eredõ kár következményeit csak és kizárólag a gazda viseli.

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!