Top20 kísérletszemle, szeptember 16-17

Vissza

Ezen a két napon a Magyar Kukorica Klub Top20 Bizottsága meglátogatta a majsi, kaposvári, dalmandi, iregszemcsei és pacsai kisparcellás hibridkukorica kísérleteket. A szerzett tapasztalatok nagyon érdekesek ...

voltak, s a fajták viselkedése eltért az egyes helyektõl függõen. Az eltérések magyarázatára még további elemzések szükségesek, azonban az már most világos, hogy a nemesítõk által elõszeretettel használt „helyhatás” szembeötlõ. A helyhatás nem más, mint a talaj, az idõjárás, az agrotechnika, a nõvény-egészségügyi helyzet és a fajta kölcsönhatása. Ajánlatos óvatosan fogalmazni akkor, ha a fajtákról fajtakísérletekben szerzett tapasztalatok alapján alkotunk véleményt. Ezt azért kell leszögeznünk, mert maga a fajtakísérlet sem más, mint a szakmailag még éppen elfogadható kompromisszumok halmaza, amelyben legfeljebb csak megközelíteni lehet egy-egy fajta specifikus bánásigényét, mintsem kielégíteni azt. Ez abból fakad, hogy a beállított, egymástól sokszor kimérhetõen is eltérõ igényû fajtákat egy sablonba beszorítjuk, s a közös prés által elõidézett reakciók megfigyelhetõ vagy mérhetõ eredményeinek összehasonlításával igyekszünk különbséget tenni közöttük. A kísérletek értékelésénél ugyan nélkülözhetetlenül fontos a statisztikai modellek alkalmazása, azonban a speciális tudásra alapozott objektív véleményalkotásra is szükség van. A fent említett körülmények rendkívüli komplexitására, és ezen belül is a sok véletlenszerû elemre tekintettel igen ritkán fordul elõ, hogy ez a speciális, részben elméleti felkészülés, részben tapasztalati úton megszerzett tudás egy koponyába sûrûsödjön össze. A Magyar Kukorica Klub Egyesület a Top20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs programjában éppen azért biztosítja kísérleteinek és bemutatóinak nyilvánosságát, hogy a beállított fajták viselkedését a fejlõdés során minél többen kísérhessék figyelemmel. Így érhetõ el, hogy végül a számok mellett megjelenhessenek azok az információk is, amelyek megmagyarázzák a különbségeket, esetleg kétségeket támasztanak, s további vizsgálatok szükségességét teszik indokolttá az adott fajta értékelésével kapcsolatosan. Bármennyire is szeretnénk minden ismeretet elõállítani egy fajtáról, hogy kiszûrhessük a vele kapcsolatos kockázatokat és kihasználhassuk teljesítõképességét, reménytelen a vállalkozásunk. Ezt módszertanilag nem lehet megvalósítani, továbbá egy, a célhoz közelebb vezetõ, sokkal összetettebb kísérletet pénzügyileg sem tudnánk fedezni. Még ennél is erõsebb korlát a rendelkezésre álló idõ, hiszen az új nemesítési módszerekkel gyorsabban lehet egy nagyobb teljesítményt valószínûleg magában hordó fajtát elõállítani, mint egy már megismertrõl még többet megtudni. Mit tehetünk? A kukorica azért kukorica marad. Az általános tapasztalati és tudományos eredmények valamilyen mértékben mindig igazak lesznek az adott fajtára is. A különbséget még sokáig a gazdának kell kiegyenlítenie, részben saját tudásával, részben a másoktól kapott szaktanács alkalmazási képességével, részben jó szerencséjével. Legjobb tehát, ha elmegyünk és meglátogatjuk magunk is a Top20 fajtakísérleteket, bemutatókat, hogy a személyes tapasztalat segítségünkre legyen majd a kísérletértékelõk számdzsungelében való eligazodáshoz. Most, hogy megkezdõdtek a szervezett kísérletszemlék, folyamatosan számot adunk a frissen szerzett tapasztalatokról, és, ha ez szükséges, összevetjük õket a korábbiakkal. (Megjegyzés: A cikkhez diasorozatot készítettünk a majsi bemutató sorról, mely a Galériában tekinthetõ meg.)

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!