Törés és dõlésveszély!

Egyáltalán nem biztos, hogy a csapadékosra és hûvösebbre fordult idõjárás "támogatja" a kukoricát. Legalábbis nem a szárát! Több jelenség is arra utal, hogy a nagyobb szemnedvesség tartalom ellenére egyes területeken elõre kell hozni a betakarítást a jelentõs minõségi és mennyiségi veszteség elkerülésére!

A Top20 szemlék és határjárások  tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy ott sem lehetünk nyugodtak a termés mennyisége és minõsége miatt, ahol a természeti csapások eddig elkerülték a kukoricásokat.

Melyek ezek a nyugtalanító jelenségek?

Kukoricamoly:

Mindenütt elõfordul, de egyes területek fertõzöttsége kifejezetten erõs. Nem jelenthetõ ki, hogy egy-egy nagyobb tájegységre lenne jellemzõ, hogy a fertõzéöttség erõssége kisebb vagy nagyobb. A fertõzést táblánként kell megállapítani. A rövidebb tenyészidejû vagy korábban virágzó hibridek esetében az elsõ nemzedék okozott tetemes kárt. Sok helyütt a tövek többsége fertõzött, és máris erõsen törik. A törés megnyilvánulását az utóbbi napok esõs, szeles idõjárása is elõsegítette. A veszélyhelyzetet fokozza, hogy az elsõ nemzedék hernyói korán lehatoltak a csõ alatti szárrészbe. Részben emiatt, részben a rágás kiváltotta rothadás miatt az alacsonyabb szinten csövet kötõ hibrideknél is jellemzõ lesz a csõ alatti törés. A gondokat fokozza az erõs második rajzásból származó hernyók kártétele. Már megfigyelhetõ a fiatal lárvák táplálkozása a szemeken, s ha ezek valóban a rajzás alapján várható nagy számban nevelkednek fel, akkor a késõbbi hibridek szárát is tönkretehetik. Ez azért is valószínûsíthetõ, mert a második nemzedék lepkéi  fõként az ilyenkor még zsengébb, hosszabb tenyészidejû hibridekkel vetett táblákat látogatják tojásrakás céljából. A melléklet kép a kõszárhegyi Top20 kjsérletben készült. Itt a FAO200-as csoportba tartozó fajtákat a súlyos termésveszteség megelõzésére tulajdonképpen már be kellene takarítani. (Ezt sajnos a szokásos kísérleti elrendezés miatt nem lehet megtenni.)

Nem elhanyagolható a gyökérdõlés veszélye sem. Talán éppen a bõséges tavaszi-nyár-eleji csapadéknak köszönhetõen sokfelé és sok fajtánál tapasztalató, hogy a gyökerek nem fejlõdtek ki. Gyakori, hogy a pányvázó gyökerek szinte teljesen hiányoznak. A felázott talajon akár csak közepes szél hatására is eldõlhet a kukorica. Láthatók olyan táblák, ahol a növények gyöketrestõl kifordultak a talajból, s a csövek is a földön hevernek.

Ennek a jelenségnek a megnyilvánulása természetesen fajtától is függ, iregszemcsei Top20 kísérletünkben jól tanulmányozható! 

Szintén a dõléssel kapcsolatban: ismét találkoztam azzal a jelenséggel, amelyet 2003-ban Tordason figyeltem meg. A kukoricának el vannak rágva a pányvázó gyökerei, s "alig áll a lábán". Kis szél vagy érintés hatására is kidõlnek a tövek. Annak idején Tordason szinte mindegyik ilyen tõ alatt megtaláltam a bábból frissen kibújt vetési bagolylepke imágót. Itt most ezt a jelenséget nem tapasztaltam, de gyanítom, hogy a még báb állapotban lévõ kártevõt a nedves talajon nem találtam meg. A károkozás - azon a kõszárhegyi kukoricatáblán, ahol megfigyeltem - tetemesnek tûnik.

Fuzáriumveszély! A fenti jelenségek elõsegíthetik a termés fuzáriumos fertõzését is. A veszély tovább fokozódhat, ha az idõjárás a hátra lévõ idõszakban is csapadékos, hûvös lesz, késlelteti az érést, betakarítást.

Várható, hogy a szárítási költségek tetemesek lesznek. A szártörés, dõlés és a fuzáriumveszély miatt nem lesz majd lehetõség a már-már megszokott 20%-os, vagy annál is alcsonyabb szemnedveség alakulás kivárására.

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!