Vasárnapi versenyparcella betakarítás

néha a szükség úgy hozza, hogy alkalmazkodni kell! A váli határban gazdálkodó Garai Zsoltnak mára adtak lehetséget, hogy nedvesen szállítsa be a terményt, s a

teljesítéshez szükség volt a bejelentett versenyparcella termésére is. A várható termésátlag nem tette szükségessé a fokozott ellenõri jelenlétet, így magam érkeztem. A versenyzõvel és tanácsadójával, Szobi Gézával láttunk hozzá, hogy elvégezzük a szükséges elõkészületeket, megbeszéljük a betakarítás módszerét, s megmérjük a területet. Azaz, nem egészen így történt, hiszen a mezõgazdasági vállalkozó két nagyobbik fia, a 14 éves Dominik és a 12 éves Erik is velünk voltak. Õk is közremûködtek a területmérésben, mintavételezésben és a szemnedvesség meghatározásában.

Az LG Acienda nevû hibridkukorica szemnedveség tartalma még nem indokolta volna a vágást, az egyre növekvõ vadkár miatt azonban éppen ideje volt a terménymentésnek. Lépten nyomon tapasztallni lehetett földrerántott, szétcsámcsogott csöveket, s a szarvasok által kihevert szobányi "tisztásokat". A szemek is jobban kitelhettek volna, de a tenyészidõ utolsó szakaszában kialakult száraz és forró idõjárás elõbb megálljt parancsolt a szemekbe irányuló tápanyag áramlásnak. (Bizonyára sok parcellán fogjuk még tapasztalni a betakarítási idõszak alatt.)

Mindez persze meglátszott a kb. 10 tonna/hektáros termésátlagon is. A többre képes fajta a Fertilia starter mûtrágya és a cink kiegészítõ táplálás ellenére sem mutathatta meg, mit tud. (A termékenyülésre egyébként nem lehetett panasz, minden csõ teljesen berakodott volt!)

Persze, elõre semmit sem lehet megmondani, de egy biztos: a Garai család ma nyert: A két fiatal, akik valóban fiatal koruk ellenére máris elkötelezetten készülnek a mezõgazdasági pályára, már most tudják, hogy elõször apjuk segítõiként, majd örököseiként kell megfelelni az egyáltalán nem könnyû kihívásnak. Lelkesen szívták magukba a tudnivalókat. Mérõszalaggal kezükben megérezhették, miért kell matematikát tanulni, mit jelent az átlagminta és hogyan kell mintát venni, végül saját maguk mérhették meg a precíz szemnedvesség márõvel a termény nedvesség tartalmát. Kértek a nálam lévõ kiadványokból, s nagy érdeklõdéssel tanulmányozták a korábbi években elért eredményeket. Csodálattal adóztak a 17-18 tonnás termésátlagok és elérõik elõtt. Látszott, megértik a jelentõségét. Biztos vagyok benne, máris arra készülnek, hogy egyszer õket is az elsõk között lehessen felsorolni.

Most még ez "atyai" feladat. Garai Zsolt nem könnyû évkezdet után van, de most már úgy látja, egyenesbe jönnek. Akár mennyire is csábító, hogy mindenbõl a legjobbat és legtöbbet használja, azt, hogy gyorsan az élvonalbeliek nyomába eredjen, az eredményfelosztás még nem teszi lehetõvé. Fokozatosan és arányosan kell fejleszteni. Abban azonban már most biztos, hogy a versenyben is elõrelép. Már az összel gondoskodik róla, hogy a kiszemelt versenyterület kivételes elbánásban részesüljön! És neki is van olyan táblája, ahol meg lehet mutatni...

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!