Szemletapasztalatok, 2017. június 8.

Vissza

A "Ki mint vet... Vetőnap" tervezett folytatásának első lépése volt a június 8-i területbejárás. Az itt szerzett tapasztalatokat és az időközben elvégzett adatfelvételezések eredményét

foglalja össze a melléklet.

Nem sokan, mindössze tízen voltunk abban a szerencsés helyzetben, hogy megengedhettük magunknak a személyes tapasztalatszerzést a vetés eredményéről. Ha nem is tudjuk közvetíteni a teljes élményt, az itt közreadott feldolgozás segít abban, hegy a vetési konferencián hallottakat kiegészítsük. 

A kíváncsiság jogos, hiszen a gazdasági versenykövetelmények szigorodnak, a termés nagysága egyre kevésbé lesz öncél, szerepe fokozódik a gazdasági eredményben. 

Nem érdektelen arra a kérdésre sem keresni a választ, hogy mi történik a vetőmaggal attól kezdve, hgy belekerül a vetőgép tartályába! Milyen mélyre kerül? Kellően egyenletes-e a mélység? Elérhető a beállításokkal a kívánt tőszám? Elég egyenletesen oszlanak majd el a növények a soron belül? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel, de David Hula, amerikai világrekorder szerint, ahol a vetőgép elhaladt, ott már eldőlt, hogy mekkora kapacitást képiselhet a kukorica állomány. Sőt, az is kiderül, hogy a vetőmagra fordított költség milyen arányban térül meg a ténylegesen termőképes növényt hozó magokban. Máshogy is feltehetjük a kédést: ténylegesen akkora a vetőmag költség, mint amennyit ráköltöttünk, vagy, ha a ténylegesen kikelt növényekre vetítjük, lényegesen több! Ha a vetőgép lejött a tábláról, az összes további művelet annak érdekében történik, hogy a költségek, amelyeket addig már felhaszáltunk, megtérüljenek.

A Vetőnapnak nem titikolt célja az, hogy rávlágítson: Ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás eredményei valóban megjelenhessenek a környezet állapotában, életmiőségünkben, a termésben és végül a bankszámlán, nagyon sok feltételnek kell megfelelni. Ezek közül az egyik legfontosabb maga a vetés. Éppen a vetőnapon derült ki, hogy még a fogalmak értelmezése tekintetében sem vagyunk teljes szinkronban.  Nem is biztos, hogy a sortávolság ugyanannyi, mint amenyit gondolunk róla, a vetőgép sorai nagy eltérésekkel vetik a magot, a vetésmélység változik a sorok között. S ekkor még nem beszéltünk az egyéb kiadott anyagok mennyiségéről!

Mindezek mellett egyre fontosabb a vetőmag minőségének kérdése! A vetés technikai kivitelezése szempontjból fontos az alak és a méret. Ha ezek jellemzői nagyobb szélsőségek között ingadoznak, nem lehet a vetéspontosságot megfelelően beállítani,  a vetési sebességet kisebbre kell venni. A külnböző magméretek egyébként részben felelősek az egyenletes kelésért is. Hasonlóan fontos a csírázási % ismerete, de nem elhanyagolható a cold teszt eredménye sem. A fajta, a méret és a mag biológiai tulajdonságai együtt határozzák meg, hogy mekkora a kockázata a korai vetésnek, s hogyan kell megválasztani a vetés mélységét.

A vetőnapi parcellák mellett elvetett vetésidő-vetésmélység és tőszám sűrítési bemutató további kérdésekre keresi a választ. Főként arra, hogy az adott évben a vetőnap az optimum szempotjából a vetésidő mely szakaszára esett, helyesen választottuk-e meg a kötelező előírásokat, s azoknak akik ezzel nem tejesen értettek egyet, igazuk volt-e.
. 

Képek

Letölthető fájlok

• Vetőnapi szemle, június 8

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!