Körkép

Vissza

A kukoricaföldeken májusban és júniusban a vetés, gyomirtás és korai kártevők elleni védekezés sikerességét mérjük fel. Az eddigi tapasztalatok meglehetősen egybecsengtek a korábbi száraz tavaszi időjársú évekével.
Sok panasz érkezett a vetőmag minőségére. A gazdák főként a

 méretbeli eltéréseket kifogásolják, s azt, hogy nagyon kevés használattal kapcsolatos információ áll rendelkezésre. A panaszok szerint nem áll rendelkezésre a vetőmag csírázási %-a (külön kell utána járni), de nincs információ a korai vethetőségről és a kelési erélyről sem. Ma már mindenki elfogadja, hogy a kelésben lemaradó magokból fejlődött növény hátrányos helyzetbe kerül a napfényhez, ennek következtében a tápanyagokhoz és vízhez jutásban is. Leggyakoribb esetben csökkent méretű és értékű csövet hoznak, vagy éppen meddők lesznek. Úgy vélik, hogy a kifogásolt minőségi hiányosságok és hiányzó információk orvoslása, pótlása nélkül a precíziós termesztés bevezetésére fordított munka és kiadott jelentős összegek nem térülnek meg.

Nem volt hiány a talajfertőtlenítő szerek hatásának elmaradása miatt felhozott kifogásokban sem, mert sok helyütt okozott jelentős károkat a drótféreg. Szinte érthetetlen, hiszen ennek a kártevőnek az életmódjáról, előrejelzéséről és a hatékony védekezés lehetőségeiről gyakorlatilag mindent tudunk! Csak azért fordulhatnak még elő ilyen nagy kártételek, mert a talajfertőtlenítés mikéntjéről egyfajta félreértéssel állunk szemben.

Ha drótféregről van szó (főként gabona elővetemény után), felmerül a kérdés, hogy miért rutiból használnak a gazdák talajfertőtlenítő szert. Az alsó vagy közepes dózissal enyhe, vagy a közepesnél gyengébb kártételt lehet csökkenteni, amikor a várható kártétel amúgy sem jelentős. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a kártételi küszöb esetleg elérhetné a szerhasználat indokoltsági szintjét. Közepes vagy annál erősebb fertőzés esetén mindenképpen a felső dózisszintek használata az indokolt, azt is figyelembe véve, hogy még így is előfordulhat károsítás.

Ha kukoricabogár lárva okozza a kárt, arra kell gondolni, hogy a kártevő nem nagy valószínűséggel találkozik a növényvédő szerrel. A hatáskifejtés és a kártevő aktivitásának dátumai ugyanis nem esnek egybe.  Az időjárás és a talaj szerkezete is erősen befolyásolhatja a hatást. Az április derekán kiszórt szer feladata az lenne, hogy egy hónap múlva, május közepétől kezdje meg aktív tevékenységét. Ekkor indul a lárvák kelése a diapauzáló tojásokból, s a kelés akár hetekig is elhúzódhat. A jelenlegi talajfertőtlenítő szerektől ekkora tartamhatás nem várható el! (Ma is használt hatóanyagokra vonatkozó kísérleteket folytattak az USA-ban 1983-1985-ben, s a háromból két évben több kukoricabogár lárva kelt a kezelt parcellákból, mint a kezeletlenekből!)

Ha a két fenti kártevő elleni védekezési gyakorlatot tekintjük összevetve a sikerességgel, ugyancsak érdemes lenne átgondolni a hazai gyakorlatot, s azt, mennyi kidobott pénzzel, elvesztegetett terméslehetőség mellett mérgezzük feleslegesen talajainkat!

Ehhez hasonlóan minősíthető a gyomirtással kapcsolatos gyakorlat. Az elrontott posztemergens gyomirtások nem mindig okoznak látványos kárt, jelentős terméskiesést annál inkább! A korán vetett, későn permetezett kukoricák kapják a gyomoknak szánt permetező szer nagy részét, így azok ott hatnak, ahol nem kellene.

A gyomirtás eme gyakorlata nem teljesen érthető, hiszen kitűnő preemergens gyomirtó szerekkel rendelkezünk, s a permetező kapacitás is nagyot fejlődött az utóbbi években. A preemergens permetezéssel megakadályozható, hogy a gyomok már a kukorica fejlődésének korai szakaszában korlátozó tényezőként lépjenek fel, egyben ezzel a módszerrel lehet elérni, hogy a kukorica a lehető legkisebb mértékig találkozzon számára sem közömbös kemikáliákkal.
Felvetődik a kérdés, kit hibáztassunk a nem éppen célszerű gyakorlatok elterjedéséért és berögződéséért?

Ha a fejlett országoktól vennénk a mintát, akkor a technológiai kutatási háttért és a hozzá kapcsolódó független tanácsadási hálózatot kellene elfenekelnünk, - ha lenne ilyen!

A Magyar Kukorica Klub Egyesület, a fenti problémakört annak nagysága és bonyolultsága miatt csak érinteni képes, hiszen nincsenek eszközei komplex kutatások lefolytatására. Mégis, a „Ki mint vet…” Vetőnap, a Kukorica Termésverseny, a Top20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs Rendszer, valamint a kukorica toxikus csőbetegségeire irányuló mesterséges fertőzéses program a gyakorlat számára sok hasznos információval és gyakorlati útmutatással szolgál. Megéri nem csak odafigyelni, de támogatni is őket - hasznukért!

Szieberth Dénes

Képek

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!