Esélylatolgatás (kukoricamoly, kukoricabogár, gyapottok bagolylepke)

Vissza

A kártevő előrejelzés nehézsége, hogy nem teljes az ok-okozati összefüggések ismerete, nem tudjuk az összes befolyásoló tényezőt egyszerre megfigyelni és értékelni, s az egyik legfontosabb befolyásoló tényező, az időjárás előrejelzése sem elegendően pontos

ahhoz, hogy abból a biológiai szervezetek által okozott károk bekövetkezését hosszabb távon előre megbecsülhessük.

Az időjárási elemek közül szerepe van a hőmérsékletnek, az aktív hőösszegnek, páratartalomnak, csapadéknak, sugárzásnak, stb. Ezek ismerete azonban még nem elegendő. Rendkívül fontosak az egybeesések. Nem mindegy például, hogy egy felépülő gradációt megtör, vagy támogat az időjárás, vagy a fontosabb időjárási elemek ugyan támogatóak, de a gradáció  összeomló fázisban van, ezért a fertőzés/károkozás végül nem alakul ki. 

A kártevő szervezetekre, mint minden szervezetre általában érvényes, hogy nem kivételezett tagjai az ökoszisztémának.  Minden élő szervezet valamilyen módon része a helyi táplálékláncnak, így felszaporodásukat erősen befolyásolja, hogy a fogyasztó/patogén szervezetek milyen fázisban vannak, kedveznek nekik, vagy nem kedveznek a környezeti tényezők. 

(Ha van is kivételezés, azt a helyi egyensúly megbontásával mi magunk idézzük elő.)

Persze attól hogy meglehetősen nagy bizonytalanságokkal dolgozik a kár- és kór előrejelzés, még egy igen fontos, nagy gazdasági jelentőséggel bíró tudomány! Minden olyan szakterületen, ahol áldoznak rá, bevonják a legmodernebb információs technológiai eszközöket és tudományos módszereket, komoly eredményeket érnek el. Ezáltal az előrejelzés nem csak a védekezés, de a meglelőzés eszközévé is válik. Az előrejelzés szerepe nem csak kár-megelőzésben, hanem a költséggazdálkodásban is jelentős. Mind a megtakarított költség, mind az elhárított kár pozitívan hat az eredményre.

A kukoricának - sajnos - nincs országos megfigyelési és előrejelző rendszere, amely kiterjedne a fontosabb kártevőkre és betegségekre! Az évente akár 100 milliárd forint értéket is meghaladó termésingadozást rendszerint teljes egészében az időjárás számlájára írjuk, jóllehet ennek egy jelentős része a betegség- és kártevő kezeléssel megtakarítható lenne. Tapasztalatból tudom, hogy a gazdák körében egyáltalán nem általnos a kártevők és kórokozók, vagy akár a már kialakult kárképek felismerése. Ez a tény aláhúzza az ágazati szintű cselekvés szükségességét.

A növénytermesztésben - szerencsére - számos lehetőség adódik bizonyos nagyobb károk bekövetkeztének valószínűsítésére - a károkozás vagy a védekezés esélyeinek latolgatására. Kiváló példa erre a kukoricabogár lárvakártételének "jóslása". Ha kukorica volt az elővetemény, irreális dolog abban reménykedni, hogy nem lesz gyökérkártétel, tehát minden valamire való próféta az igenre szavaz. A bekövetkező kár mértéke viszont függ attól, hogy mekkora volt a betelepedés és tojásrakás. Ezt a folyamatot akár meg is lehet figyelni, s el lehet kezdeni a védekezést a betelepülő rovarok ellen - ebben az esetben már nem biztos, hogy a prófétákra kell hallgatni!

Azt is meg kell jegyezni,hogy az ilyen általános tapasztalati módszerek nem feltétlenül képezhetik részét a precíziós gazdálkodásnak - ennél többre van szükség!

De tekintsük át, milyen problémákkal is találkozunk a nyár hátralévő hónapjai folyamán! 

A kukoricabogár lárvakártételén túl vagyunk, hiszen kelőfélben vannak az imágók. A gyökerét vesztett kukorica száraz időjárásban szenved, kellően nedves talajban viszont a felső talajrétegből még felveheti a táplálékot a regenerálódó gyökérzet, feltéve, ha van ott táplálék, s nem mosta ki a csapadék. Meglepetést az okozhat, ha a végigvonuló viharok kidöntik a kukoricát. A kár mértéke attól is függhet, hogy mikor következik be a dőlés. A virágzás előtt megdőlt kukorica mág "feltápászkodik", a virágzásban dőlt esetleg nem termékenyül, a későbbi iőszakban elfeküdt termény jelentős része kint maradhat a földön. (Pl.: 2003-ban Tolna megyében gabonakombájnokkal próbálták felvakarni a kukoricát a földről.) 

A kukoricamoly egyik nagy rendszerességgel visszatérő kártevőnk. Táplálkozási tevékenységével összefurkálja a szárat és csövet, ezzel közvetlenül terméskiesést okoz. Másrészt, mivel a szabad levegőn is meg-megfordul, befertőződik  patogén gombákkal (főként fuzáriumokkal) és  "ráragasztja a kórt" a kukoricára. Ha ténylegesen volt a levegőben fertőző anyag, a termesztett fajta fogékony, s az időjárás is kedvez a fertőzésnek, kialakulhat a gombabetegség, amely terméskieséssel jár. A kifejlődő gombafertőzések nyomán a terményben évjárattól, a gomba fajától és rasszától (izolátumától) függően eltérő összetételű és szintű toxinszennyezettség alakulhat ki. (Figyelembe kell venni, hogy a kukoricamoly csak egyik, jóllehet fontos közvetítője a betegségek kialakulásának!)

Az áttelelő hernyókból kelő lepkék 2017-ben már május közepe után megjelentek, s folyamatosan rajzanak. A déli határszél közelében (Bóly) június 3-án lehetett találni moly által megfurkált kukoricát, de Dalmandon is láthattunk ilyet június 8-án. Száraz, meleg időjárást jósolnak, amely a hernyók fejlődésének kedvez. Ezek a hernyók, mire a kukorica beporzása befejeződik és a cső növekedésnek indul, már előrehaladott fejlettségi állapotban lesznek s tetemes kárt okozhatnak. Minél tovább késlekedik a beavatkozás, annál kisebb a hatékonysága, mert a már növény belsejében lévő kártevő utolérésére alig van esély. 

Addig, amíg az első lepkenemzedék utódai a terméskiesésen túl a gombabetegségek közvetítésében játszanak fontos szerepet, az auguszusban kialakuló fetőzésnek főként a termés mennyiségi csökkentésében van szerepe - a kukorica ekkor már kevésbé fogékony a csőbetegségekre. A kár a szemek rágásából és a szár összefurkásásából, így az asszimiláták transzlokálódásának csökkentéséből tevődik össze. Az összes kár méréke nagyban függ a kora-öszi időjárástól és a betakarítás ütemétől.

A következő nemzedékről még korai beszélni, a lepkék rajzása augusztusban érheti el a csúcsot. 

A kukoricabogár imágó megjelenése időszerű! Sokan nem is gondolják, hogy a bibe megrágásával, a teljes vagy részleges meddőség mellett a szemfejlődést is egyenetlenné tehetik.  A kukoricabogár, ha már más táplálékot nem talál a tejes vagy viaszérésben lévő kukoricaszemeket is megrágja. 

A kukoricabogár imágó elleni védekezés (permetezés) többé-kevésba bevett gyakorlat, ám erre a gyakorlatra később kitérünk!

A gyapottok bagolylepke sem tétlen. Május vége óta folyamatosan lehet találkozni a lepkékkel. Aki szereti a csemegekukoricát, gyakran találkozhat jellegzetes, gusztustalan ürülékével a csutka csúcsán, s láthatja az éppen zavartalanul táplálkozó, vagy összegömbölyödött hernyót. Hasonlóa helyzet a takarmánykukoricában is, s könnyen megtalálhatjuk, ha a bibétvesztett, "lyukasvégű" csövek csúcsán a csuhét széthúzzuk. Ritka az olyan cső, amelyen gombafertőzést ne fedeznénk fel a fertőzésre kiváló helyzetet teremtő ürülékhalom környezetében. Száraz, forró nyár esetén az okozott kár tetemes lehet.

A felsorolt kártevők imágó alakjai ellen bizonyos mértékig lehet összevontan védekezni, de ebből mindenképpen ki kell venni a kukoricamoly első nemzedékét. Mindegy, hogy biológiai, vagy kémiai védekezést folytatunk, annak nem esik egybe a fő rajzásideje sem a kukoricabogár, sem a gyapottok bagolylepke imágóval. Az összevont védekezés viszont azt is jelentheti, hogy egyik ellen sem igazán eredményes, és a gyérítés még nem jelenti azt, hogy kevesebb lesz a kártevő alak. A tényleges kártevő nyomást tehát mindegyikre külön kell megállapítani és e szerint kell dönteni a védekezésről. A következő nagy probléma, hogy mindegyik imágó meglehetősen mozgékony és vérében van a helyváltoztatás. Vádorlásuk során egyik napról a másikra betelepülhetnek a már megtisztított területre, folytatva a megkezdett kártételt. Ennek megelőzésére térségi előrejelzésre és védekezésre lenne szükség, amelyről a jelenlegi helyzetben álmodni sem lehet.

Mégis, milyen szempontok szerint tervezzük a védekezéseket? 

Ha lehet, ne vessünk kukoricát kukorica után - ezzel a kukoricabogár lárva kértételt megelőzhetjük, a kukoricamoly betelepülést késleltethetjük.

Ha elkerülhetetlen a kukorica-kukorica sorrend, fokozottan védekezzünk mind a kukoricabogár imágó, mind a kukoricamoly ellen. A szárat apróra zúzzuk, dolgozzuk be a talajba, ha sekélyen is, adjunk N műtrágyát a lebontáshoz! (A biológai szereket forgalmazók szárbontó baktériumokat is ajánlanak.)

Az egész felületre adagoljunk talajfertőtlenítő szert, az ajánlott felső határértéknek megfelelően. (Így is csak részleges hatás várható!)

A kukoricamoly első nemzedéke ellen szakértői véleményre alapozott időzítéssel védekezzünk. (Kérjük meg a szomszédot, hogy ő is ugyanezt tegye!)

A későbbiekben külön-külön figyeljük meg az egyes kártevők betelepülését és hozzunk döntést a védekezésről. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kukoricabogár folyamatosan a talajba, a kukoricamoly és a bagolylepke a kukorica növényre rakja a tojásait. A késlekedés csökkenti az adott kártevő elleni védekezés hatékonyságát.

 

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!