Aszályindex

Napi léptékű aszályindexet dolgoztak ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai. A mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.

Egy-az egyben közöljük a MTA Sajtótitkárságától nemrégiben kapott közleményt. Különsebb kommentárt nem igényel, de leszögezhetjük, végre kapunk egy olyan iránymutatót, amely mindennapi beszélgetéseinket a realitások mezejére terelheti, kárigényünket alátámaszthatja és talán ami a legfontosabb, termesztési módszereink feljesztését megalapozza.

Tisztelt Szerkesztő!

Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely a http://mta.hu/ oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését.

http://mta.hu/tudomany_hirei/naponta-merheto-hogy-eppen-mekkora-az-aszaly-magyarorszagon-mta-atk-aszalyindex-107846

Aszályindex – naponta mérhető, hogy éppen mekkora a szárazság Magyarországon
Napi léptékű aszályindexet dolgoztak ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai. A mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.
A napi léptékű aszályindexet (NLA) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) számítja ki, naponta frissítve. A már működő eljárás keretében az ország területét egy 2 × 2 kilométeres rácshálózattal fedték le, majd annak minden pontjára kiszámítják az NLA-t. Ehhez a meteorológiai információk mellett a talaj és az adott növénytípus tulajdonságait is felhasználják. A számítás figyelembe veszi, hogy az alkalmazott rács adott rácspontján milyen talajtípusról van szó, mennyi a talajból felvehető víz mennyisége. A számításhoz a kutatók és a meteorológusok felhasználják Magyarország talajtípus-eloszlását is.
A gyökérzónától a csapadékösszegig
A számításokhoz ugyancsak fontos tudni, hogy az adott területen milyen növény él. Az eljárásban az őszi vetésű és a tavaszi vetésű növények, illetve a gyep közül lehet választani. (A térképen megjelenő adatok a gyepre vannak kiszámítva.) A növény gyökérzónájának négy különböző mélységű talajrétegben történő eloszlása függ a növény fejlettségétől. Szintén ettől függ a számításokban figyelembe vett levélfelület. Mindkét információ az év napjaira megadott táblázati értékekből áll rendelkezésre.
A számításhoz szükséges egyéb paraméterek az időjárás függvényében alakulnak. A csapadék, a szél, a hőmérséklet és a napsugárzás együttes hatásának figyelembevételével egy egész évben számított talajmodell segítségével folyamatosan meghatározzák az adott rácsponthoz tartozó aktuális talajnedvesség-értékeket a négy különböző talajszint mélységében, illetve kiszámítják a talaj napi potenciális párolgását. A talajmodell által adott értékek mellett az eljárás még az adott napra vonatkozó csapadékösszeget és a legmagasabb nappali hőmérsékletet is figyelembe veszi.
A napi léptékű aszályindex meghatározása az alábbi lépésekben történik:
1. Potenciális növényi párologtatás számítása a potenciális párolgás és az aktuális levélfelület-index függvényében.
2. Gyökéreloszlás kiszámítása az aktuális gyökerezési mélység és a növény specifikus gyökéreloszlási jellemzői alapján.
3. A talajból felvehető víz mennyisége az aktuális rétegenkénti talajnedvesség-értékelés és a gyökéreloszlás ismeretében.
4. Aszályindex meghatározása a potenciális növényi párologtatás és a talajból felvehető víz mennyisége alapján.
5. Az aszályindex értékének módosítása a napi maximális hőmérséklet értéke alapján.
6. Az aszályindex értékének módosítása a napi csapadékmennyiség ismeretében.
A számítás során eredményül kapott NLA skálája így mutat:

0 – nincs aszály
1 – nincs aszály
2 – enyhe aszály
3 – közepes aszály
4 – jelentős (nagy) aszály
5 – súlyos aszály

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!