Top20 Bóly, St. Kind, Lovrin, Békéscsaba

A kukorica képe kísérletről kísérletre rendkívül változatos. Változik a fejlődési állapot, a felszáradás mértéke, a kártevő helyezet és a várható termás szerint. Most már igazán ajánlatos felkeresni a kísérleteket, hiszen akár a gazdaságokban, akár az egész országot tekintve jó keresztmetszetet kaphat a látogató.

„Bólyban 3 korai (13 hibrid) és 3 középérésű Top20 kisparcellás kísérletet vetettünk el. Egyet helyi agrotechnikával, egyet műtrágya kiegészítéssel egyet pedig a műtrágya kiegészítés mellett öntözésben is részesítettünk. A kísérlet növényállományára jellemző, hogy a kezdeti szárazság miatt rendkívül rövidek az ízközök, így a növények alacsonyak, ezt a csőmagasság jól mutatja (kép Megyeri Csabával, a kivitelező AgResearch Kft. társ-ügyvezetőjével). Ebben az évben nem tapasztalható az a szemmel láthatóan is  markáns különbség, amelyet 2016-ban figyeltünk meg, és amit ki is mértünk. A kártevő és csőbetegség helyzet nem vált súlyossá, jóllehet a korábbi szemle tapasztalata erre utalt. (Néhány gyapottok bagolylepke és kukoricamoly által megrágott cső található, és a csövek általában látható gombafertőzéstől mentesek.) Különösen a korai hibridek között tapasztalható a korábbi aszályra utaló stressz-tünet. Az átfutó sztenderd (DKC4943) kupanyomai nagyrészt kialakultak, fél-tejvonal (half milkline, R4-R5) fejlődési állapotban vannak. A nagyobb termést ígérő hibridek csövein a szemtermés átlbagosan 22-25 dkg közé várható, amely az enyhe drótféreg-fertőzés nyomán bekövetkezett tőszámveszteséget is figyelembe véve 12-13 t/ha körüli várható kísérleti átlagot vetít előre. A kísérlet látogatható, megközelítése egyszerű.”

Sank Kind (Ausztria, Steiermarkt) festői környezetében hatalmas, nagy zöldtömeget és kiváló csőfejlődést mutató kísérletet fedezhet fel, aki hajlandó a kissé hosszú út megtételére. A kísérlet legfőbb erénye, hogy itt most megmutathatja a kukorica, mit tud. Nem találtam egyetlen olyan fajtát sem amelyre azt kellett volna mondani, hogy gyenge, vagy azt, hogy messze lehagyná a többit. Természetesen most még nem is lehet különösebb jüslatokba bocsátkozni, hiszen hosszú érési folyamat áll a kísérlet előtt, s a viaszérés kezdetén, tejesérés végén lévő szemekből a vizet most még a beépülő tápanyag szorítja ki. A korábban a kísérleten végigvonuló jégeső megszabdalta ugyan a leveleket, de sem stresszhatást, sem gombabetegség fellépését nem váltotta ki. Jeleneleg sem levélbetegségek, sem csőbetegségek kialakulására utaló nyomok nem fedezhetők fel. Rovarkártevők közül a kukoricabogár a legjellemzőbb. A bibék mindenütt kurtára vannak nyírva, s ha az ember megpiszkál egy csővéget, 2-3 kukoricabogár bújik elő sietve, s azonnal szárnyra kapva. Nagyobb tömegben valószínűleg már csak a termékenyülés után jelentek meg, mert említésre méltó termékenyülési hiány nem tapasztalható.  A gyomok közül a Calystegia sepium (sövényszulák) és a Symphytum officinale (fekete nadálytő) okozhatott fejfájást a gyomirtásért felelősnek. Ez utóbbi, minthogy évelő, az acathoz hasonló foltokban jelentkezik, kiirtani szinte lehetetlen, s a talajban lévő gyöktörzstömeg maga is fékezi a kulturnövény fejlődését. Elképzelhető, hogy a betakarítási parcelaeredmények térképes megjelenítése ki fogja rajzoni a nadálytő foltokat, de a szemle alapján nem látszott indokoltnak parcellák likvidálása. (Ilyet egy parcellán kellett bejelölni, mert a középső sorokban tőhiány mutatkozott.) A termést 13 tonna körülire vagy a felettire lehet várni. Most úgy tűnik, Bruck - Sankt Kind - Táplánszentkereszt háromszög egy értékelési egységet alkothat.

A táplánszentkereszti kísérlet a Nyugat-magyarországi vihar után is "jó képet" mutat. Jóllehet, egy-egy hibridnél látszik vihar okozta szártörés, de ez a kísérletet nem rengette meg. Dőlés nem tapasztalható. A szártörésben a felvételezések valószínűleg hoznak majd ki különbségket. 

Bruckból a Staphyt (a kivitelező cég) képviselője jelezte, hogy a vihar megdolgozta a fajtakísérletet és a hibridek közötti megdőlési ellenállóság különbségek kimutathatók lesznek.

Lovrinban (Románia, Temes megye) dolgozott az aszály, de nem tette tönkre a kísérletet. A termés érett, 8 tonna körül várható, jelentős különbségekkel. A rovarkár nem jelentős. Gyapottok bagolylepe lárva és kukoricamoly hernyó által okozott csősérülések most is láthatók "lakóval", azonban az első rajzás szerény lehetett. A gyér korai rovarfertőzésnek és a száraz időjárásnak tudható be, hogy epidémia szintű csőfertőzés nem következett be, jóllehet a sérült csövek egy részén Fusarium verticilloides és Aspergillus flavus fertőzés is található. A gyomokkal itt is folyhatott harc - legalábbis a nyomokból erre lehet következtetni. Legfőbb gyomfaj a Sorghum halepense. A környező táblákban még a Cynodon dactylon (csillagpázsit) is fellelhető.

Nagy valószínűséggel a békéscsabai (Újkígyós határában) is "beszáll" a legnagyobb termésszintet elérő Top20-as kísérletek versenyébe. Hatalmas, még mindig "talpig zöld", a csöveket váll magasságban hozó növényállomány minden bizonyal kiváló terméssel jutalmaz meg bennüket. Veszély azért itt is fenyeget, mégpedig a kétfoltos takácsatka személyében. A környező gzdasági kukoricaállományban már ugyancsak javában folyik az "állományszárítás", s a kísérletben is megjelentek az atkák a cső feletti levélemeleteken. A kísérletek közül itt tapasztalható a legtöbb gombafertőzött cső, de itt sem jelentős. A befertőződést leginkább a kukoricamoly lárva okozta, de nem zárható ki a gyapottok bagolylepke hernyó rágáskártételének szerepe sem.

Képek

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!