Top20 fajtakísérleti szemle, Dalmand

Azért is várakozással voltam a látogatás eredménye iránt, mert előzetesen megnéztem a terület NDVI grafikonját, amely még nem mutatott erős visszaesést. A látottak alapján azonban az értékek rohamos csökkenésének be kell következni.

 Aszályszemle Dalmandon, augusztus 2-án

Megáztam? Majdnem!

Ha kétszer annyi eset volna, azt mondom, kaptam egy erős csepergést, de így annyinak sem tartom. Meglepetés volt viszont, hogy még mennyire tartja magát az állomány – erősebb felszáradásra gondoltam. Rekordtermés így sem lesz, legfeljebb 8-10 tonna, ha még hamarjában tényleg kap egy jelentősebb esőt. A legtöbb parcellában a cső feletti levelek élnek, valamennyi keményítőt még pumpálhatnának a csövekbe.
Azért is várakozással voltam a látogatás eredménye iránt, mert előzetesen megnéztem a terület NDVI grafikonját, amely még nem mutatott erős visszaesést. A látottak alapján azonban az értékek rohamos csökkenésének be kell következni.
Az állomány még mindig magas, illetve nagyon magas volt, de most már a sorokon végigláttam. A kocsányok még nem eresztették le a csöveket azoknál a hibrideknél sem, amelyekre ez jellemző, jóllehet a csövek lehajlását már lehetett tapasztalni. A felső levelek nem égtek meg, s általában még asszimilációra képesnek tűntek. Az alsók a legtöbb parcellában a 8-10. levélig fel voltak száradva, vagy legalábbis lehervadtak. A hibridek, ahogy a korábbi beszámolómban írtam, általában a 12. (föld feletti 7.) nóduszon hozták a csövet. Előfordult (pl.: Merida) hogy a csövek egy része a 13. nóduszon eredt.
Szártörést, dőlést egyáltalán nem tapasztaltam, kivéve a már szintén említett minimális taposási kárt.
Kifejezetten zöld benyomást mutató parcellát elvétve a koraiaknál, gyakrabban a középérésűek között csak a későbbi éréscsoportba tartozóknál lehetett tapasztalni.
A két sűrítési változat között sejteni lehetett a különbséget, de azt nem állítom, hogy akkor is észrevettem volna, ha nem tudom. Mérésre még nem alkalmas az érettségi fok, de úgy tűnt, a sűrűbb állomány előrébb tart a felszáradásban/leszáradásban, s nagyobb a szegélyhatás (a parcellaközepi csövek kisebbek). Azt még nem lehetett megítélni, hogy a kisebb méretet a több cső kompenzálja-e.
Az érés egyes hibrideknél elérte már a fél-tejvonalat, de inkább jellemző volt az 1/3, vagy a későbbieknél a viaszosodás kezdete.
Az állomány most is teljesen gyommentes volt, kukoricamoly, gyapotok bagolylepke kártétellel, levéltetűvel nem találkoztam. A múltkor említett kétfoltos takácsatka jelenlétét a most már sztereo-mikroszkópos vizsgálat igazolta, de nem akkora számban, hogy egyedül ezt a kártevőt kellene felelőssé tenni a felszáradásért.
A kukoricabogár imágók serényen dolgoznak, meglátszik a biberágáson, de ebből kifolyólag keletkezett termékenyülési kiesés nem tapasztalható. Az előző szemlén lecsupasztott csöveken viszont mostanra alaposan megrágták a szemeket, s egyszerre többen is táplálkoztak egy csövön. Ez a jelenség akkor szembe tűnőbb, amikor a korai szárazság miatt eleve rosszul fejlődnek a csövek és sok tejes érésben lévő csövet nem fed, vagy csak lazán fed a csuhé.

Képek

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!