Milyen messze van Makó Csabaszabaditól?

Vissza

A GPS készülék 58 km-re tette a távolságot. Légvonalban 50, de mennyi lehet tonnában?

Összeállította: dr. Szieberth Dénes

A szerző felvételeivel
Grafikonok: OneSoil.ai

A válasz a címben feltett kérdésre: legalább két Természónányira

Az általunk használt távolságmérő skála szerint nem több, mint két (kukorica) természóna, azaz Str.1. és Str. 3. (1. táblázat) Gazdasági oldalról a megítélés változhat, mert Csabaszabadiban biztosan nem kell száratani, így csak a visszalévő betakarítási költségeken túl (könnyedén fog szaladni a kombájn) általános telepi és tárolási költségek merülnek fel, míg Makón, hacsak nem szeptember közepe után történik a betakarítás, szárítani is kell majd. A mai 7000 Ft/tonna körüli árral számolva a kukorica támogatástól megtisztított jövedelmezősége a 6 tonnás szinten még nem biztos, hogy pozitív. Viszont Makón, ha feltételezzük hogy a további időjárás szintén támogatja a szárítás nélküli betakarítást, a 8 -10 tonna már jövedelmező lehet. Ott azonban van egy bökkenő! A csövek láthatóan, szinte 100 %-ban fuzáriumfertőzöttek, amiből aligha várható toxinmentes termény.
Az okokat még kutatjuk. Az időjárás nem látszik igazolni a de a csövek képéből arra következtetünk, hogy a virágzás végéig látszólag fej-fej mellett haladó kísérletek közül a Csabaszabadiban elvetett alól már a csőképződés állapotában (6-8 levél) elfogyhatott a tápanyag.

1. táblázat: Kukorica természóna besorolás, a Top20 Kisparcellás Hibridkukorica Fajtakísérletek összevont átlagtermései alapján:

Kukorica Természónák

>15 t/ha	PZ.1.	Kiváló produktív zóna
13…15 t/ha	PZ.2.	Erősen produktív zóna
11...13 t/ha	PZ.3.	Produktív zóna
9...11 t/ha	Str.1.	Enyhe erősségű stressz zóna
7...9 t/ha	Str.2.	Közepes erősségű stressz zóna
<7	Str.3.	Erős stressz zóna

Lássuk először Makót!

Nem volt nagy meglepetés, mert indulás előtt megtekintettem az NDVI térképeket. A legutóbbi frissítés óta eltelt 2-3 napos előrehaladás már látszott.  Sok hibrid cső feletti levelei is kókadni, halványulni kezdtek. Jól látszottak az érzékenység- és érésidő beli eltérések. Az erős atkafertőzés szerepét jelentősnek tartom, de nem meghatározónak – nem jelenti azt, hogy ne szerepelne a terméscsökkentő tényezők között! A szemek, szintén az érésidő függvényében, egyharmad - fél tejvonal érettséget mutatva, még körömmel könnyen benyomható viaszérettségben voltak. Ennek is betudható, hogy az első gradációból eredő, szinte 100%-os gyapottok bagolylepke fertőzést a kovetkező felülfertőzte, s most számos fiatal, 1-3. lárvastádiumú hernyó kínlódik az érőfélben lévő szemek rágásával. Kártételük inkább abban nyilvánul meg, hogy a sérült szemeket a dob továbbtöri, s a tarlóra, vagy por formájában a levegőbe kerülnek. Ez az a jelenség, amikor a kombájn hátuljából fehér por száll, ellentétben a golyvásüszög fertőzéssel, amikor a ventillátor által kifújt por fekete.
A csövek egyébként nem csak rágottak, hanem, mint ahogy már utaltam rá, gombafertőzőttek is. Ha ez a vélhetően F. verticilloides fertőzés – itt ott már felülfertőzve Aspergillus flavus-szal, arra utal, hogy a környéken sok tétel válhat toxinszennyezetté.

Jöjjön Csabaszabadi!

A békéscsabai Top20 kísérlet tulajdonképpeni helyszíne. Ami az érettségi fokot illeti, nem okozott meglepetést. Inkább az volt meglepő, hogy a termést rosszabbra vártam! Az NDVI értékek korábban és túl hirtelen csökkentek, s attól tartottam, a szemek mérete, telítettsége gyengébb lehet, mint amit tapasztaltam. Egyébként, a kísérletet körülvevő kukorica jó gazdálkodóról árulkodott, a kísérletet is magában foglaló tábla igen jó kulturállapotú volt. Mint fentebb említettem, az erős stresszhatás kategóriába (Str.3.) sorolható, a termések 5 és 7 t/ha közé várhatók. A későbbi érésűek is teljesen beértek, a kombájn által mért víztartalom nem fogja jellemezni hibridek közötti különbségeket.
Mint fentebb említettem, a nyilvánvaló „aszálystressz” bonyolult összefüggésrendszerében a tünetek alapján közrejátszhatott az igen takarékosan osztott műtrágya is. A két hely közötti tápanyagfelhasználásban közel 100 kg N hatóanyag hiány mutatkozik Csabaszabadiban. Ez könnyen eredményezhette, hogy, jóllehet volt még talajnedvesség, a tápanyag már elfogyott.

A kukorica maga egyébként egészséges, nyoma sincs a rágásnak, gombának. Ez bizonyára a jobban eltalált védekezésnek és a hirtelen érésnek tudható be. Említésre méltó kukoricamoly fertőzés egyik helyen sem volt tapasztalható. Ami volt, inkább Makón fordult elő.

A meteorológiai görbékre pillantva azonnal szembetűnik, hogy az elvárható 3mm/nap helyett alig több, mint egy mm/nap csapadék hullott. A másik, szintén „rossz” mutató az egy mm-re jutó Növekedési Foknap (GDD), amely megközelíti a 10-et. Sajnos, a cikk lezárásáig nem kaptunk frissített NDVI görbét. A legutolsó, nem rögzített görbe már július elején csökkenést mutatott. (Jóllehet, ezek a számok még nem ellenőrzött mutatók, de hozzájárulhatnak a időjárási hatások jobb megértéséhez.)

Összefoglalva:

Meg lehet-e fogalmazni gazdálkodási távolságokat másként, mint az eredményben? Ha jól átgondoljuk a hagyományos "térségi" fogalomalkotásunkat és gondolkodásunkat, rá kell jönnünk, hogy semmire sem megyünk vele, ha igazán eredményt akarunk elérni a gadálkodásban! El kell jutni a fordítottjához! Meg kell találni azokat a feltételeket és okokat, amelyek a födrajzi távolságoktól függetlenül azonos termésreakciót váltanak ki a terményben - fajban, fajtában, hibridben. Ha ezek nyomára jutunk, megtaláljuk az előrelépés kulcsát is.

A két fajtakísérlet között fennálló érésidőt és teljesítményt illető különbség nehezen magyarázható, tekintettel az időjárási mutatók hasonlóságára. Tény, hogy azonos időjárás esetén a következő meghatározó hatótényező a talaj. Míg Makón a kísérlet talaja típusos mezőségi csernozjom, Csabaszabadiban réti csernozjom, ez a különbség önmagában nem indokolja a termésben megmutatkozó eltérést. Ettől függetlenül a táblatörténet rejthet a mélyebb rétegekben kialakult vízgazdálkodási eltérést. Súlypontos eltérést a műtrágya használatban észleltünk. Makón 138 kg/ha N műtrágyát használtak, Csabaszabadiban – az egyébként nagyon homogén állományt mutató táblában mindössze 46-ot. Nagy a valószínűsége, hogy a csőképződésre a tápanyag már elfogyott.
A növényvédelmi helyzet különbsége szintén okoz némi fejtörést, de talán megoldható a képlet. Kőszárhegyen a fénycsapdában már május 5-én találtunk gyapottok bagolylepkét. Ezt a meghatározást végző dr. Szeöke Kálmán a május 8-i fogáshoz így kommentálta: „6 - Helicoverpa armigera. (Ugy emlékszem, hogy ilyen korai példánnyal Magyarországon még nem volt dolgom. Friss kelésű, a közelben telelő bábból kelhetett. Ja, enyhe tél volt.)” Nagy valószínűséggel a védekezés időpontjára a befertőződés megtörtént, és a lárvák már a csuhélevelek védelmében voltak. A csabaszabadi védekezés egy héttel korábbi volt, s az állomány fejlettsége is jóval előrébb tartott. Az is valószínű, hogy a melegebb Dél-Alföldi klíma a gradációt korábban indította, mint Fejér Vármegyében.

 

11. ábra: Elsuhanó Dél-alföldi tájkép kukoricával
∞∞∞

Képek

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!