Top20 Kisparcellás Hibridkukorica Fajtakísérletek eredményei

Vissza

A fajtakísérletekbe termelők és forgalmazók által beküldött vetőmagokból állította össze a Magyar Kukorica Klub Egyesület a Top20 fajtakísérletek anyagát. A kivitelezéssel az AgResearch Kft.-t bízták meg. A társaság szakemberei 11 fajtakísérleti helyszínen, további tőszámváltozatokban és 2 éréscsoportban állították be a kísérleteket. A betakarított adatok statisztikai feldolgozása után sikeresnek minősítették mind a 32 kísérletet, így gazdag infomációmennyiség ...

áll az eredmények iránt érdeklődők rendelkezésére. A kísérleti helyek közül egy romániai (Lovrin), egy horvátországi (Ivankovo) volt. A térkép és további információ ITT érhető el.

Az egy kivétellel (Makó) száraz művelésű termőhely eredményeiből nem csak a technológiára és időjárási körülmények általános hatásaira lehet következtetni, de a hibridek agrotechnikai tulajdonságaira, sűríthetőségére és a stressz-helyzetekben adott válaszaira vonatkozó ismeretek is bővültek. Jellemző, hogy a kísérleti átlagok a termőhelyi termésalakító tényezők komplex hatását 11 tonnás terméskülönbséggel, 6 és 17 tonna között mérték. Az öntözés és a N műtrágya együttes hatása 6 tonna/ha volt, természetesen az öntözés és tápanyagtöbblet javára. (Ld.: Makó és Békéscsaba adatai!) Az adatok arra is utalnak, hogy a vetésidőnek kisebb volt a hatása a termésre, mint a betakarításnak. Ez a tapasztalat azonban csaló is lehet, mert az őszi esőzések éppen azoknak a helyeknek a betakarítását késleltették, amelyeken az időjárási feltételek a tenyészidő során kedvezőbbek voltak, s a vetést is épp ezeken a helyszíneken kellett halasztani a nedvesebb talajfeltételek miatt. Azonban mindenesetre érdekes megfigyelés, hogy ha a kísérleteket átlageredményeik szerint sorrendbe állítjuk, az átlagok átlagánál húzott vonaltól jobbra (a legnagyobbtól a legkisebb felé) csak áprilisi vetésű kísérleteket találunk. Ez azonban nem zavarta az április 29-én elvetett hajdúböszörményi kísérleti helyet, hogy a maximumot, a 17 tonnát teljesítse!

A hibridek termésének lineáris trendjei, s a helyenkénti pozícióhűség vizsgálata arra utalnak, hogy a hibridválasztásnak igen nagy hatása van a gazdasági eredményre. Nem új tapasztalat, hogy egy kísérleten belül nagyobb termésátlag esetén a különbségek is nagyobbak lehetnek. A sorrend változása mindenképpen összefüggésbe hozható a hibrid termésstabilitásával. A stabilitás ellenkezője, kockázatosság is érdekes lehet, mint a megítélés egy lehetséges, főként termelői megközelítése. Ennek érzékeltetésére a lineáris trendek mellett létrehoztunk egy, a helyezések statisztikai szórásán alapuló kategorizálást. Ez a mutató (S1...S4) arra utal, hogy az adott hibrid a különböző helyszíneken milyen hűséggel őrzi a hibridsoron belüli pozícióját. A mutató meghatározásánál figyelmen kívül hagytuk a termésszintet, így lehetővé tettük, hogy a termelő az adott hibrid vetésekor a várható termés megítélésének biztonságára következtetéseket vonjon le. Szélsőséges példák: Ha egy hibrid kedvező körülmények között kiugró termést ad, de a helyezési stabilitása S4-es, számolni lehet azzal, hogy rosszabb körülmények között (elrontott magágy, tápanyag hiány, aszály) egy kisebb teljesítményű, de mondjuk S2 kategóriába sorolt hibridet jelentősen "alulmúl". Ellenpélda: Ha egy S1 kategóriájú, de megbízhatóan kis teljesítményű hibridet választunk, nem reménykedhetünk kiugró teljesítményben a legkedvezőbb körülmények között sem. Azaz, egy magasabb szinten stabil hibriddel öszehsonlításban veszítünk. A hibrid megválasztása során tehát figyelembe kell venni az adott termőhely termőkapacitása mellett a termőképesség biztonságát is (humusztartalom, termőréteg vastagság, talajvíz szint, ...stb.), s egyeztetni a hibrid termőképességével, stabilitásával, kockázatosságával.

Ezzel a két, viszonlyag új mutatóval a precíziós termesztéshez történő hibridválasztást gondoltuk segíteni. Azt is várjuk, hogy a gazdák igényelni fogják ezt a mutatót a kerekedelmi ajálatok fogadása során, illetve, hogy bejelentik az általuk termesztésre tervezett hibrideket a fajtakísérleteinkbe.

A 2024. kísérleti évben nem végeztünk rendszeres kórtani felvételezéseket, s nem folytattuk a Szegedi Gabonakutatóval közösen, megbízásos keretek között végzett mesterséges fertőzési vizsgálatokat sem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem végeztünk ilyen irányú megfigyeléseket. A mesterséges fertőzési kísérletsorozat lezárását azért határoztuk el, mert a szerzett tapasztalatok és kutatási eredmények alapján módszertani szempontból lezártnak tekintjük, az eredményeket nemzetközi szaklapokban is publikáltuk,  azokat fajtavizsgálatok céljára bevezetési ajánlattal a Gabonakutató átadta az illetékes minisztériumnak.

A kísérletek megfigyelési tapasztalatai viszont arra utalnak, hogy a továbbiakban a védekezési módszerek fejlesztésére kell a hangsúlyt fektetni. Tapasztalataink szerint ugyanis a legjobbnak tartott rovarölő szeres permetezések is lehetnek hatástalanok, ha a védekezés nincs szinkronban a toxikus betegségek terjesztésében igen aktív rovarkártevők rajzásával, tömeges vonulásával. A védekezési módszert, technikát és időzítést a felhasználásra ajánlott kémiai/biológiai anyagokat is figyelembe véve, térségi előrejelzási rendszerekre kell - kellene - alapozni a 2024-es (és korábban is többször tapasztalt) minőségromlás elkerülésére.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a 2024-es ksérleti évet sikeresen zártuk. A kísérletekben szereplő 25 hibridre vonatkozóan mind a kereskedelem, mind a termelés számára hasznos kiegészítő információt kaptunk, amelyet ezen a helyen, s a szaksajtó más orgánumaiban is közreadunk. Munkánk eredményeit igazán akkor tekintjük "megkoronázottnak", ha minél szélesebb körben hasznosítják!

dr. Szieberth Dénes
elnök

Képek

Letölthető fájlok

• Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek eredményei_2024

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!