Vetés, 2019 - Kukoricatermesztőknek

Vissza

A még parcella nélkül bejelentkezett versenyzőket nem számolva, már 12-en jelölték be versenyterületüket a XI. Kukorica Termésversenyre.

Annak ellenére, hogy az időjárás nem sok jóval kecsegteti a kukoricatermesztőket, a versenyzési kedv nem csökken. Az is igaz, hogy a terméspotenciál ma még a lehető legnagyobb, hiszen a zsákban pihenő mag még mindent tudhat!

A versenytérkép erre a hivatkozásra kattinva látható. (Ha a térképet nagyítjuk, az esetleg takart jelek is láthatóvá válnak!)

Kérdés, hogy mi történik a zsák kibontása után!

A zsákbontás után még mindig a maghoz köthető két tényezőnek alapvető szerepe lesz. Az egyik a mag genetikai "kódja", amely alapvetően meghatározza alkalmazkodó képességét. A másik a vetőmag fiziológiai és részben fizikai tulajdonságkészlete, amely a hidegtűrést, az egyenletes kelést és kezdeti fejlődést befolyásolja. Mindkét tulajdonságcsoportról "van papírunk", de a mag megjelenése is sokat elárul! Ha egyenletesen csávázott, szépen csillog, könnyen gördül, idegen anyagoktól mentes, az jó jel, mert a mag folyamatosan, egyenletesen követi a vetőszerkezet munkáját, nem kell "fennakadásoktól" tartani. Ha a mérethűség is kielégítő, inkább bízhatunk az egyenletes mag-eloszlásban és kelésben. Ha nem látunk sérüléseket (törés, egérrágás, molyos, zsizsikes eredetű rágás-furkálás), kisebb esélyt adunk a talajban lakó gombák behatolásának.

Talajállapot és vetőágy

A talajállapot dolga, hogy a kukorica élete során biztosítsa a vizet és a tápanyagokat, a növényzetet ne fenyegessék a talajból eredő károk, versenytársak és kórokozók. A vetőágyé, hogy a mag gyorsan csírázzon, minél előbb kikeljen, gyors fejlődésnek induljon.

Jó talajállapotról* akkor beszélünk, ha:

Megfelelő a kultúrállapota (nem gyomos, nem fertőzött kártevőkkel, nem agyontaposott)
Megfelelő a kémiai állapota
Nem szenved hiányt különböző növényi tápanyagokban
Jó a nedvesség-, levegő- és hőháztartása
Biológiailag egyensúlyban van

*A felsorolt tulajdonságok önmagukban is összetettek, egymással szorosan öszefüggenek!

Jó magágyról* akkor beszélünk, ha

Alul tömör, felette kellően laza
Elbomlatlan szerves anyagokban szegény
Aprómorzsás ("biológiailag felépített", nem rögös, nem poliéderes)
Víz és levegőtartalma arányos (marokpróba)
Kártevő mentes

*Jó magágy csak jó állapotú talajon alakítható ki, függetlenül attól, hogy szántásos, egyéb alapművelésben részesített, sávos művelésű, mulcsos, vagy nem művelt (no till) rendszert követünk!

A vetésmélység megválasztásáról:

A vetésmélység egy várható átlagérték, amelyet a talaj néhány napos természetes tömörödése után várunk. A vetésmélységet mindig hozzá kell állítani az adott tábla talajához, és az eredményt ellenőrizni kell - a gyári beállító jelek csak tájékoztató jellegűek!

A vetésmélységet egy legalább 1 m hosszú, egyenes léc segítségével állapítjuk meg (a léc hosszának alkalmas megválasztása és jelekkel történő ellátása esetén magszámlálási segédeszköz is lehet!), amelyet a próbavetés után a vetőbarázda fölé helyezünk, segítségével tömörítjük talajt, s ezután kaparjuk ki a magot, s mérünk. A talaj a féleségétől függően tömrödik. A középkötött vályogtalajok felszíne mintegy 30%-os mértéket, a homokoké kevesebbet, a zsugorodásra hajlamos talajoké többet eshet. Ezt a várható 1-2 cm értéket mindig hozzá kell adni a mélységbeállításhoz!

A szemesnek vagy silónak termesztett hibridkukorica vetőmagja minőségétől és méretétől függően 3,5 - 6 cm mélységű vetést igényel. Lazább talajokon valamivel mélyebb, levegőtlenségre hajlamos, vagy nedves talajon az alsó határérték a helyes.

Vigyázat! A 3,5 cm-nél sekélyebb vetés esetén a gyökérfejlődés gátolt. A gyökerek a felszínhez túl közel erednek, nem fejlődnek ki kellően a járulékos (nodális) gyökerek, az optimálisnál mélyebbről a gyengébb kelési erélyű magok hiányosan kelnek, csenevész növényeket nevelnek. Kutatási eredmények arra utalnak, de termésbecsléseink is ezt bizonyítják, hogy a vetésmélység és a termés összefüggése a végül beállt állomány termést hozó növényeinek számától függ. (Lehet, hogy öregapáink kukoricája 12 cm-ről is kikelt, de sűrűre vetett, egyelt, a gyengébb növényeket kivágta és sohasem álmodott 10 tonna körüli termésről.)

Mi történik, ha túl sekélyen helyezkedik el a mag?

Vontatott, egyenetlen, hiányos lesz a kelés
Kiehetik a madarak (varjú, fácán)
Erőtlen, gyenge lesz a gyökérzet
Hiányos, egyenetlen lesz az állomány, sok meddő, csökött növénnyel
Viharos nyári időjárásban megdől, kidől

Mi történik, ha túl mélyen helyezkedik el a mag?

Egyenetlen, hiányos lesz a kelés
Hiányos, egyenetlen állomány, sok meddő, csökött növénnyel

*Jólllehet a vetésmélység hatása nem különíthető el a genetikától (hibridtől), általában megjegyezhető, hogy az 1-2 cm-rel mélyebb vetés kisebb kockázattal jár, mint a túl sekély vetés - feltéve, ha nincs cserepesedés, nem párosul hideg, nedves talajjal, a vetőmag sértetlen és hatékony szerrel csávázott, .

Az optimális talajnedvesség:

Optimálisnak mondható a talaj nedvessége akkor, ha a traktorkerék által okozott tömörítő hatás nem túlzott, nem ragad rá a csoroszlyára és a tömörítő kerékre, nem kenődik sem a barázdafenék, sem a barázdafal és a terelők előtt folyamatosan visszaomlik a magra. (A marokpróbára éppen összetapad.)

Túl száraz talajba történő vetés esetén

Túl száraz talajból vontatottan és hiányosan kel a kukorica
Túl száraz talajban nem fejlődik és nem regenerálódik megfelelően a kukorica gyökérzete
Túl száraz talajban nem mobilizálódnak sem a tartalék, sem a frissen adott tápanyagok
Túl száraz talajban fokozott a kártevők tevékenysége

Túl nedves talajba történő vetés esetén

A túl nedves talajban kevés a levegő a csírázás megindulásához, egyenetlen, vontatott keléshez vezet
Túl nedves talajban kedvezőtlen a víz és levegő aránya a csíranövény optimáis fejlődéséhez
Túl nedves talajban fokozódik a talajlakó kórokozók tevékenysége
A túl nedves talajba történő vetéskor az elkent barázdafenék és barázdafal megakadályozza a kukorica gyökérzetének normális fejlődését
A túl nedves talajba vetett kukorica gyengén fejlett gyökérzete később, amikor a talaj kiszárad, nem képes ellátni a fejlődő kukoricát vízzel és tápanyaggal
A túl nedves talajba vetett, gyengén fejlett gyökérzetű kukoricát a nyári viharok kidönthetik

A talajhőmérsékletről:

A kukorica csírázási és kezdet fejlődési szakaszaiban kritikus a hőmérséklet szerepe. A csírázási hőmérséklet minimumát 10°C-ban szokták megadni, ez azonban fajtánként, magminőségenként és a talaj nedvesség-állapotától függően is változhat. A csírázási minimum hőmérsékleten való csírázás egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kukorica jól érzi magát és gond nélkül kikel (minimum = legkisebb; éppen, hogy elegendő; alsó határérték). Ezért a gyakorlatban a minimum hőmérsékletet akkor tekintjük a vetés szempontjából startjelnek, ha két további feltétel is teljesül: 1. Ha a mélyebb talajrétegek már felmelegdtek és a hőtartalék elegendő ahhoz, hogy a vetést követő néhány napos lehűlésben alulról pótolja a hiányzó hőt. 2. Ha a talajban ugyan nincs hőtartalék, de a következő időszak időjárási előrejelzései tartós melegedést vetítenek előre. Fontos! A mag kezdeti nedvességtelítődési időszakában minimum feletti legyen a talaj hőmérséklete, tehát a nedves-hideg talajon ne indítsuk a vetőgépet!

A jelenlegi helyzet:

Amit most tudhatunk, hogy a vetőágy kiszáradóban van. Tehát, a magot a felszínhez viszonyítva mélyebbre kell tenni. Azért a felszínhez, mert, ha az időjárás nem fordul csapadékosra, a nedves "talp", amire a magot tenni kell, az ideális 5 cm-nél mélyebben lehet. Azt is hozzá kell számolni, hogy a nedves réteg mélysége gyorsan süllyedhet, különösen meleg, napfényes és szeles időjárásban. A kukorica optimális vetésmélysége viszont biológiai tulajdonság, meg kell oldani, hogy a mag mégis nagyjából 5 cm-re kerüljön a felszíntől. Erre a célra szolglnak az ú.n. rögterelők (már akinek van!). A rögterelő mélységének szabályozásával elérhető, hogy a mag viszonylagos mélysége mégis a tervezett mélységben legyen a tömörítő kerék által kialakított barázdafelszín alatt. A vetésmélység főszabálya, hogy a magnak nedves barázdafenéken kell nyugodni, hogy felvehesse a csírázáshoz szükséges nedvességet. Ha változó a barázdafenék nedvessége, azt a mélységet kell választani, amely minden magnak kedvez!

Áprilisban - legalábbis az első felében - nem igérkezik akkora csapadékmennyiség, amely egy-két napnál hosszabb időre fenntartaná a vetőgépeket. Akkora mennyiség viszont előfordulhat, amely a felszíni és a barázdafenék nedvességét összeköti. Érdemes az előrejelzéseket figyelni és a talajmunkákat , vetést az esők elé ütemezni, hogy minél több nedvesség maradjon a talajban, s a vetőgépet is csak akkor endgedjük vissza, ha a talajállapot minden tekintetben ezt megengedi.

Öntözők figyelmébe: A kukoricának folyamatos vízellátásra van szüksége! Ez azt jelenti, hogy a vizet előre kell odaadni, mert ha akkor adjuk, amikor már nincs, elkéstünk!

Mi várható?

A nem túl nagy %-os valószínűséggel előrejelzett csapadékos napok talán hoznak annyit, hogy a jól kezelt talajokon a "két nedvesség" összeérjen. Ez biztosíthatja, hogy a májust jó kondícióban érjék meg a kikelt állományok. Innen kezdve május kezében vagyunk! Ahhoz, hogy egy "keményebb" júliust is átvészeljen a kukorica, június közepéig mintegy 150 mm esőre lenne szükség.

Ha a május kellőn sapadékos és meleg lesz, még akár az április elején vetett kukoricák is magasra nőhetnek, kellő asszimilációs felületet biztosítva a jó terméshez. Akadályoztatott növekedés esetén (száraz és/vagy hűvös április-május esetén alacsonyabbak a kukoricák, nagy termésre csak bőséges tápanyag és csapadék-ellátás esetén számíthatunk!

És ne feledjük: idén a jól megválasztott és elhelyezett startertrágya, a szükség szerinti talajfertőtlenítés és a megfelelően végzett gyomirtás meghatározóak lehetnek!

Kapcsolódó olvasnivalók:

Gondolatok és tanácsok... , A fajtaválasztáson túl... , Rágcsálóveszély..., Befejeztem a kukoricavetést