Másodszor Bozzaiban

Vissza

Nagy hibát követtem el! Büntetésül vissza kell mennem megismételni a szemlét, hogy meggyőződjek, van-e összefüggés a kukorica elővetemény és a katasztrófális kép között, amit ebben a kísérletben tapasztaltam!
Amiért egyáltalán elindultam, az Megyeri Csaba (AgResearch) jelzése volt, miszerint a kísérleti állomány nem hozott csövet. „lehetetlen”, gondoltam, hiszen termés szempontjából az egyik legígéretesebb kísérletnek számított! Meg voltam győződve arról, hogy a sok aszálysújtotta, „kategórián aluli” kísérlet között csak lesz olyan, amelyben a hibrideket nem az aszálytűrés, hanem a termőképesség alapján értékelhetünk.
Amiért mégis ostorozom magam, az az, hogy nem húzogattam fel növényeket a gyökérfejlettség ellenőrzésére kideríteni: lehetett volna több, ha egyáltalán nincs kukoricabogár gyökérkártétel? Pedig már az előző szemle alkalmával is megjegyeztem: „A hibridek között különbség látszott a kukoricabogár-kártétel erősségében. A későbbi érésű hibridek között több volt a „nyakas” növény; feltehetően azért, mert a pányvázógyökerek későbbi fejlődése miatt a kukoricabogár-lárvák kártétele erősebben érvényesült.” Annyit azért megelőlegezek az utóellenőrzés előtt, hogy valószínűleg nem mutatható ki. Alapozom ezt a megállapításomat arra, hogy sok parcellában végeztem szár-erősségi próbát a növények meglökésével („szárfuzárium teszt” módszert még néhai Dr. Németh János mutatta amerikai példára hivatkozva). Megroggyanó szárakat ugyan találtam, de amely növények kellő szárszilárdsággal rendelkeztek, a gyökér is annak bizonyult.
Végül, amit tapasztaltam, a következő: a korai csoportban voltak hibridek, amelyek hoztak kézzel is érzékelhető, a levélhüvelyből kinőtt, talán normál esetben csőnek nem nevezhető képződményt, de mégis valamit, míg a középérésű csoportban az ilyen eset erősen szórványosnak nevezhető.
Hogy mégis legyen valami számszerű feljegyzés a kísérletről – a kombájn, ha végig is menne rajta, ilyesmit nem mutatna – 1-3-ig osztályoztam a parcellákat. Legjobbat adtam azoknak, ahol szerintem a kombájn mutatna termést, akár 0,5 tonnánál többet is. 2-est azoknak a parcelláknak adtam, ahol még éppen jelezne valamit a kombájn (max 1,5 t/ha), habár ez az adat már nem lenne megbízható. 3-ast azok a parcellák kaptak, amelyeknél nincs egyáltalán értkelhető cső, mert vagy éppen kilátszik valami a levélhüvelyből, vagy abból sem bukkant ki, „besült”, de nem valószínű, hogy az ilyen parcellák adnának 0,5 t/ha-t meghaladó termást. Ilyen alapon a középérésűek nem mutattak izgalmas eltérést. Ugyan volt olyan véletlen előfordulás, hogy 1-est (2 esetben) vagy 2-est (4 esetben) adtam. Ezek azonban akár az én tévedéseim is lehettek.
A koraiaknál viszont egy sorrendet is fel tudtam állítani, amit vag visszaigazolhat a kombájn, vagy nem. Azonban, ha betakarításra is kerülnek ezek a parcellák, nem tudom, lenne-e haszna az adatoknak. Mindenesetre a mérvadónak tartott 1-es jelzést elért parcella (l.: kép) becsült hozama átlagos valószínűsített csőszám mellett (45000/ha, a sok meddő és igen kis cső miatt) 1,8 t/ha.
A bírálatot minden parcella kezdősorának középső részén, tapintással végeztem.
A fényképek nagyjából jellemzik, hogy mely parcellák milyen értéket kaptak.
A számok összesítése alapján meghatároztam egy hibridsorrendet (a legkisebb a legjobb). Hangsúlyozom, hogy a sorrend nem jelent valós gazdasági értéket, viszont követi a kézzel még érzékelhető érettségi állapotot száraz-nyirkos nedves). Ez magyarázatot ad arra a kérdésre is, hogy a középérésűek között már miért nem lehetett ilyen sorrendet felállítani. A sorrend valójában arra utal, hogy az adott hibrid virágzásának kezdetén milyen sugárzási, ill. hősokkot kapott. (Minél később virágzott, annál többet, erősebbet.)

Képek

Letölthető fájlok

Top20 Fajtakísérleti szemle

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!