A toxintermelés részben elkülönülhet a szántóföldön tapasztalható képtől. Azt is tudjuk, hogy a kukorica szántóföldi pályafutásnak befejezése utáni feldolgozási és tárolási szakaszok is eltérő befolyást gyakorolnak a toxintermelés történetére, mégis alaposan feltételezhetjük, hogy a hibridek toxikus gombákkal szembeni ellenálló képessége csökkenti a fertőzést, következésképpen a toxintermelés valószínűségét is. Ez különösen igaz azokra az esetekre, amikor a körülmények különösen kedveznek valamely betegség kialakulásának.
A szakmában most arról folyik a vita, hogy ténylegesen lehetséges–e az ellenálló képességre nemesítés, mekkora az összefüggés a hibrid és környezete között a fertőződés szempontjából, de abban sincs teljes nézetazonosság, hogy az ilyesfajta információszolgáltatás megfelelően segíti e a piac zavartalan működését.
Felvetődik az a kérdés is, hogy a jövőben szükséges lehet-e igazolni, hogy egy adott tétel mely hibridből származik?
Kérdésként vetődhet fel az is, hogy szabad-e egy fertőzött tétel toxin-mutatóját keveréssel „beállítani”? Lehet, nem csupán nézőpont kérdése, hogy ezzel az eljárással nem a fertőzőt tisztítjuk, hanem a tisztát szennyezzük!
A fentiekből látszik, hogy nincs külön kereskedelmi, céges, állami és közérdek. Akkor járunk el helyesen, ha ezeket együtt kezeljük.
A Magyar Kukorica Klub álláspontja szerint a kukorica hibridek tekintetében egy nagyon fontos gazdasági értékmérőről van szó, s mint ilyennek az ismerete közérdek. A Klub a kutatásban az eddigi tapasztalatoknak megfelelően részt és feladatot vállal.
Különösen nagy fontosságot tulajdonít a Klub a teljes és alapos tájékoztatásnak az eredmények közreadásában és megismertetésében, hiszen folyamatosan tapasztalhatjuk, hogy a mégoly fontos és magalapozott új tudományos eredményeket sem tudja a közvélemény minden esetben a helyén kezelni.

Csatolt fájl: MKK kukorica hibridek csőfuzárium ellenállóság tesztje végleges_nincsadat.pdf

Pénteken, 2013. április 19.-én Székesfehérváron megbeszélésen vettünk részt (l.: melléklet) a témával kapcsolatban. A résztvevők meggyőződhettek arról, hogy valós gazdasági problémáról van szó, s a kiút egyik eleme a kisebb fertőződési kockázatot magukban hordozó hibridek termesztése. Az elmúlt három év Mesterházy akadémikus által vezetett kutatásai meggyőzően rávilágítottak arra, hogy a hibridek közötti rezisztencia különbségek a kidolgozott fertőzési és értékelési módszerrel kimutathatók. A Magyar Kukorica Klub részéről Szieberth Dénes bejelentette, hogy 2013-tól folytatják a programot, amelyben felhasználók, nemesítők és gazdák egyaránt részt vehetnek. Minthogy a kísérleti metodika tisztázott, a bejelentett hibridek jelölésére, a kapott adatok, eredmények feletti rendelkezésre, a közlés formájára és módjára kell választ adni. Ez a Top20 Bizottság feladata, minthogy a vizsgálati program a Top20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs program része. A Top20 Bizottság legközelebbi ülsén terjesztik elő a javaslatot megvitatásra és elfogadásra. Az elmúlt három év és különösen a 2012-es év adatait csak a részt vevő hibridek nevének kitakarásával teszik nyilvánossá (cikk melléklet), tekintettel arra a körülményre, hogy azok egy eredetileg módszertani kísérletként meghirdetett vizsgálatból származnak, s a 2012-ben kapott, különösen nagy érdeklődést kiváltott Aspergillus adatok csak egy évre vonatkoznak. A rájuk vonatkozó eredményeket a hibrideket képviselő nemesítőházak részére grafikonos és fényképes ábrázolás formájában rendelkezésre bocsátják.
Mesterházy akadémikus elmondta, hogy ebben az évben összesen 45 hibridet tudnak vizsgálni, de a jövő évtől kezdődően felkészülnek nagyobb igény kielégítésére is.
A megbeszélésen a RAGT Vetőmag Kft és a Syngenta Kft, képviselte a fajtajogosulti kört, a Bonafarm, a Mezőfalvi Mg. zRt valamint Simon László gazdálkodó a felhasználókat. Részt vett még a Magyar Kukorica Klub Felügyelő Bizottságának elnöke, dr. Térmeg János, és a tagság soraiból Kovács Ágnes és Varga Péter, akik egyben a vetőmag kereskedelemmel foglalkozó Mezőmag Agrárház Kft -t is képviselték.
A megbeszélésen tett nyilatkozatok, s az előzetes igényfelmérés alapján a Bonafarm, a Syngenta Kft, a RAGT Vetőmag Kft, a DOW Seeds és a Saaten-Union Hungária Kft részben a már a 2013-as Top20 Kísérletekben szerplő, részben további bejelentett hibridekkel kíván részt venni a vizsgálatokban.
Csatolt fájl: A Top20 kísérletek kiterjesztése a kukorica gombabetegségekkel szembeni.pdf

Hölgyeim és Uraim,
vagyunk cég Ukrajnában, mi kukoricat termesztunk. Szeretnek vasarolni Magyarorszagon ijen fajta kukoricat termeszteshez a termelőtől: Monsanto DK 315, DKC 4014, DKC 4590, DKC 3511. Javasoljanak előállító vállalkozásokat a termékekrol. Hálásak vagyunk a segítségért. Az információt hagyhatyak itt vagy elküldhetik erre az e-mail cimre: malankajosyp@gmail.com