Gallery

Három gazda kukoricatábláit jártuk át. A táblák szomszédosak voltak. A szemle során a gazdák elmondták, hogy rovarölõ szerrel csávázott vetõmagot vetettek. Két gazda nem használt talajfertõtlenítõ szert, míg a harmadik úgy döntött õ a sorokba talajfertõtlenítõ szert is juttat. Az elõvetemény minden esetben õszi búza volt. Annál a két gazdánál, akik nem használtak talajfertõtlenítõ szert, a kár nagy foltokban jelentkezett, míg a sorkezelt táblában sorról sorra változott a kár mértéke. A foltokban, illetve sorokban jelentkezõ tünetek mellett elszórva mocskospajor és fritlégykártétel is megfigyelhetõ volt. A fritlégyrõl meg kell jegyeznem, hogy legalább 10 -15 %-os tõkiesést okozott - a károsított tövek ugyan nem pusztulnak el, de senyvednek és termést nem hoznak. A rejtélyt, hogy mi okozta a nagy foltok kialakulását szintén nem volt nehéz megfejteni: a búza elõveteményt a pattanóbogarak megfelelõ tojáslerakó helynek vélték, s éltek is a lehetõséggel. Valószínûleg nagyszámú fiatal lárva volt a talaban. Ezek a fiatal lárvák nem elsõsorban nvényeken, hanem fõként korhadékokon élnek, s fontos szereplõi a növényi maradványok lebontásának. Akkor azonban, ha kiszárad a talaj, nedvességre van szükségü, s ezt ilyenkor csak a növényekbõl pótolhatják. Ezért fordulhatott elõ, hogy a vetést követõen még eléggé nedves talajban nem támadták me a magot vagy a csíranövényt. Késõbb, a felmelegedés és szárazság már a növényekre kényszerítette õket. A magon található csávázószer, jólleet felszívódik, és a növény felsõ részei felé terjed, nem volt elegendõ a védelemre. A károsított növények nagy része életben marad. A termésig figyelemmel fogjuk kísérni sorsukat.