Áttekintve a díjakat, iparművészeink ismét új ötletekkel leptek meg bennünket. "Maradjunk az anyagnál, de keressünk új formát! A bronz továbbr is bronz, és megfelelően megmunkálva, a kiválóság csillogását jelképezi. Az üveg nagyobb változatosságot kínál fel, hiszen láthattuk: a korábbi néhány évben egy nagyon modern formát álmodtunk meg: a nagy tisztaságú és tökéletesre munkélt felszínű hasábba kmputerrel verérelt lézersugár "karcolta" az üveg belsejébe a digitalizált kukoricacsövet, vagy kukorica növényt. A modern technika használata azonban az eredeti ötlet gyors utánzására is lehetőséget ad, s mára tömegáruvá vált az akkor nagyon is eredetinek számító megoldáás. ezért újat kellett keresni, s az üvegöntéshez folyamodtunk. Igenám, de a kukoricacső éghető, az üveg pedig csak 700 fok felett formálható. Először ki kellett önteni a kiválasztott "bajnoki" csöveket, s ki kellett önteni gipszből. Ekkor új probléma keletkezett, s a megoldásra egy hónapos próbálkozás után jöttünk rá: a gipszmintát tökéletesen ki kell szárítani, mert a ráömlő forró üveg a száraznak vélt gipszben is talál vizet, s a felszabaduló gőz szétveti a minta anyagát. Végül sikerült - talán jöbbra, izgalmasabbra is, mint gondoltuk - a lecsorgó nátronüveg ugyanazon a mintán sem adja vissza pontosan ugyanazt formát, eltér az anyag vastagsága, s a hűlés során mindegyik darab más-más fénytörési tulajdonságú lesz. Így, amellett, hogy a képviseli a fokozatot, mindenki egyedi, megismételhetetlen darabot tarthat a kezében, amikor átveszi. Talán éppen ez követi leginkább a biológia csodáját: lehet valamiből kettő, több, millió vagy milliárd, nem fordulhat elő kettő azonos, mindegyik egyedi. Épp úgy, ahogy a kukorica terméseredmények is csak hasonlók lehetnek egymáshoz, lehet őket kategórkba sorolni, de megismételni lehetetlen."
